Állami járadékot kérnek a csehországi egyházak

Évi egymilliárd korona állami támogatást szeretnének kapni a csehországi egyházak fél évszázadon keresztül azért, hogy lemondanának a kommunista rendszer idején a tőlük elvett, államosított vagyonról. Az ökumenikus tanács a javaslatot kompromisszumnak tekinti a kormány és az egyházak között másfél évtizede dúló éles vitában, s úgy véli, az ügy ilyen rendezése mindkét fél érdekeinek megfelelhet. Az egyházak ugyanakkor lemondanának arról is, hogy papjaikat továbbra is az állam fizesse. A javaslattal a legnagyobb egyházi közösséget, a katolikusokat képviselő Cseh Püspöki Konferencia is egyetértését fejezte ki. A cseh kulturális tárca, amelynek jogkörébe az egyházi kárpótlás tartozik, azonnal „nem eléggé átgondoltnak” minősítette a javaslatot, de jelezte, kész megvitatni. A tárca úgy véli, ezzel a kárpótlás kérdése nem oldódna meg, nem zárulna le, csupán a messzi jövőbe tolódna ki. A kormányzat azt szeretné, ha az egyes felekezetek listát nyújtanának be követeléseikről, s a kérdést így külön-külön rendezhetné az állam mindenkivel. Ezt a megoldást elsősorban a katolikus egyház ellenzi, amelynek a legnagyobbak a vagyoni követelései. A katolikusok szerint egy ilyen részletes lista kidolgozása, az egyes tételek indoklása, meghatározása a mai körülmények között, amikor a vagyont évtizedeken keresztül mások használták, gyakorlatilag lehetetlen. A tárca azzal érvel, hogy néhány kisebb egyház ezt már megtette. Szakértők szerint az ökumenikus tanács javaslata racionális, s elősegítené a kérdés megoldását. „Az egyházak lemondanának minden vagyonukról, amelyet 1948. február 25-e után államosítottak. A mintegy 130 ezer tétel becsült összértéke mintegy 100 milliárd korona” – nyilatkozta Karel Fojtík a Hospodářské noviny című lapban. Megjegyezte, a javaslat elfogadásával elmaradna a részletekről folytatandó nyilvánvaló hosszadalmas és indulatos vita. Megfigyelők emlékeztetnek, a kárpótlás ügyének lezárásával megnyílna az út a cseh–vatikáni szerződés aláírása előtt is. Csehország ugyanis egyike az utolsó posztkommunista államoknak, amelyek még nem írtak alá ilyen szerződést és nem rendezték hivatalos kapcsolataikat a Szentszékkel. Csehországban azonban a katolikus egyház társadalmi befolyása igen gyenge, mert a csehek többsége hivatalosan ateistának vallja magát. A kereszténydemokrata párt támogatottsága is csak nyolc-tíz százalék körül mozog.