Advent másként

De bárhogyan is készültünk a korábbi években a karácsonyra, a világjárvány rossz rendezőként most átírja az ünnepvárás forgatókönyvét is. Az viszont már rajtuk múlik, hogyan játsszuk a ránk rótt szerepeket a következő hetekben. 

Vannak, akik hagyományosan úgy tekintenek az adventre, mint az elcsendesülés heteire. Felkészítik lelküket az ünnepre és a karácsony misztériumára. A Megváltó születésére fókuszálnak. Nem szalasztják el meggyújtani az adventi gyertyákat. Naponta, akár jelképesen is, kinyitnak egy-egy ablakot a nem haszontalan földi dolgokat rejtő adventi kalendáriumukban, feltéve a kérdést önmaguknak: vajon a szeretet parancsát követve élték, élik-e az életüket?

Mások, akik egyébként is mindig „el vannak havazva”, ilyenkor általában még nagyobb fordulatszámra kapcsolnak és „pörögnek ezerrel”. A cégeknél sűrűsödnek az évzárással kapcsolatos teendők, az ügyféltalálkozók, miközben készíteni kell a következő üzleti tervet, és készülni a céges bulira. Ők az ajándékvásárlást is az utolsó pillanatra hagyják, szó szerint úgy esnek be a kapkodva feldíszített fa alá, és akkor döbbennek rá, hogy nincs is karácsonyi hangulatuk, amikor bekapcsolják a lejátszón a Mennyből az angyalt. 

Sokan, akár egy élményfürdő hullámmedencéjében, szeretnek ilyenkor együtt mozogni az árral. Belevetik magukat a csillogó adventi vásárok vibráló tömegébe. Puncsot isznak és langallót esznek. Kellő időt szánnak az ajándékok megvásárlására, és meghatódva nézik végig a város főterén az épületek homlokzatára vetített ünnepi fényjátékot. 

Mások alig várják, hogy menekülhessenek a mókuskerékből, jó előre lefoglalják kedvenc szállodájukban a kényelmes szobát, lehetőleg a világ legkellemesebb klímájú szegletében, vagy jobb híján itthon, és élvezik, hogy nem kell főzniük, nem kell a rokonságot járniuk, hanem kiszolgálják őket, miután naphosszat áztak a pezsgőfürdőben. 

A legtöbben viszont évről évre szertartásosan készülnek az ünnepi menü megfőzésére, ami generációk óta ugyanaz, és mindig ugyanolyan jó ízű és illatú. Alig várják, hogy együtt legyen szeretetben a család, és meghitt környezetben, tartalmas beszélgetésekkel teljen a karácsony. Ünnepelnek a szülőkkel, testvérekkel az oly kedves forgatókönyv szerint. 

Azonban a megszokott forgatókönyvet a családok nagy részében most újraírhatja a járvány. A nagy tömegeket vonzó karácsonyi vásárok elmaradnak. Ahogy az ügyféltalálkozók és a céges bulik is, az üzleti tervekben pedig új házi feladatként a veszteség minimalizálására kell törekedni sok munkahelyen. Nehéz lenne szobafoglalásokkal megúszni a családi összejöveteleket, mert az is bizonytalan, hogy a szállodák fogadhatnak-e vendégeket az év végén. De nem is kell hotelekbe menekülniük az így gondolkodóknak, mert több országban azt tanácsolják, hogy mindenki otthon ünnepeljen. Az elcsendesülés hetei is másként telnek, miután szinte a teljes év bezárkózó, fohászokkal teli volt a vírus árnyékában, naponta szembesülve a pótolhatatlan veszteségekkel.

Milyen lesz mégis az idei karácsony? Még most is bizonytalan. Mindazok, akiknek nem a kórházakban, betegágyakban kell tölteniük, elmondhatnak egy imát önmagukért és mindenkiért. Még jobban értékelve, amit eddig természetesnek vettek vagy eltékozoltak, és még jobban óvva, ami megmaradt. Vigyázva egymásra és arra, hogy az ünnep ne legyen magányos senkinek (legalább a digitális térben ne legyen az), még akkor sem, ha egyedül él.