Adieu, 2009!

Az MKP hasadását nevezzük semleges eseménynek, mert azt csak az idő dönti el, hogy pozitív, vagy negatív. Egyrészt bedőlt a magyar egység, másrészt megszűnt egy párt nemzetifrontszerű működése, s a konkurencia még sosem ártott senkinek. Kivéve, ha kartellgyanú merül fel.

Innentől fogva viszont csak negatív emlékeink vannak. Három választást tartottak idén Szlovákiában, s mindegyikből a Smer került ki győztesen. Előbb Gašparovič maszkjában jött a győzelem, majd az Európai Parlamentbe is Ficóék küldték a legtöbb képviselőt, s a megyei önkormányzati választásokat is ők nyerték. Megjegyzem, a választási maraton folytatódik, jövőre talán a két legfontosabb voksolás vár ránk: a parlamenti és az önkormányzati. Minden közvélemény-kutató szerint a jövő is vörös lesz, kétlem, hogy felébredne a nép. Pedig ez a kormány botrányt botrányra halmozott, azokat a pénzeket, amelyeket nem lopott el, szétosztogatta. Gyanús tenderek sora, elcserélgetett (ellopott?) restituált földek, növekvő munkanélküliség, csökkenő gazdasági teljesítmény, teljesítetlen ígéretek – Ficónak mindent megbocsát a választó. Persze, a gazdasági válsággal is jól lehet takarózni. (Egy izlandi talán orrba vágna ezért a mondatért.) A választó, akinek szeme előtt jótékony hatású lila köd jelenik meg, amikor a miniszterelnök és ordas társasága kijátssza a magyarkártyát, mert az a legjobb gyógyszer mindenre.

Olyan apróságokról, mint a H1N1-re keresztelt sertésinfluenza miatt kialakult világhiszti, Harabin ámokfutása, Magyarország mélyrepülése vagy Michael Jackson halála, elég csak címmondatokban szólni.

Adieu, 2009, jobb lesz nélküled! Csak jövőre nehogy visszasírjunk…