Átlagos évet zárnak a csallóközi gazdák

„Az év eredményeinek értékelése során két mutatót kell figyelembe vennünk – mondta. – Az egyik az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségét, a míg a másik a piaci érték és az előállítási költségek kölcsönös viszonyát jelzi. A járás 70 ezer hektár mezőgazdasági területéből 68 ezer hektárt tesznek ki a szántók, mintegy ezer hektárt a gyümölcsösök, zöldségtermesztés pedig mindössze ötszáz hektáron folyik.”

Az idei hektárhozamok átlagosnak tekinthetők – sűrűn vetett gabonából 4,34, olajrepcéből 2,8, kukoricából 7,76, napraforgóból pedig 3,05 tonnát takarítottak be a gazdálkodók hektáronként.

„Idén a mezőgazdászok közel egyötödének már nem tellett kellő mennyiségű minőségi vetőmagra, sem növényvédő szerekre – mondta az igazgatónő. – Az Európai Uniónak persze nem is érdeke, hogy Szlovákiában intenzív, ugyanakkor környezetkímélő gazdálkodás folyjon. Ma egy hektár termőföld megművelése átlagosan 830 eurót emészt fel, ami még a magas hozamú, sűrűn vetett gabona vagy kukorica esetében sem térül meg. A gazdák így veszteséget termelnek.”

Drasztikus változásokat élt meg az elmúlt egy évben az állattenyésztési ágazat; a járásban jelenleg 25 gazda foglalkozik szarvasmarhatartással és tejtermeléssel, míg a sertéstenyésztők száma húszra csökkent. A mezőgazdaságra rendkívül negatív hatással van a külföldi befektetők megjelenése, akik a helyi specifikumokat figyelmen kívül hagyva felszámolják a nem jövedelmező ágazatokat. A helyzetet csak súlyosbítani fogja az a 2011-ben életbe lépő jogszabály, melynek értelmében külföldiek is vásárolhatnak majd földeket Szlovákiában.

„Sokat javítana a gazdák helyzetén, ha az üzletláncok polcaira több hazai termék kerülne, és a feldolgozók európai uniós átlagárat fizetnének a termékekért” – teszi hozzá Patasi Ilona, rámutatva: az EU-ban a tej árát tekintve csak az észtországi termelők állnak rosszabbul a szlovákiai gazdáknál.