A több unió

Beszédének többi része a több unióról, az egyre egységesebb és igen, központosítottabb irányítású Európai Unióról szólt. „Itt az ideje, hogy munkához lássunk, és 2025-ig kiépítsünk egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európát” – jelentette ki a Bizottság elnöke. Kétségkívül ez volt legfontosabb üzenete. Már nincs szó többsebességes Európáról, nincs ötféle forgatókönyv, amiből válogatni lehet. „Ma önök elé szeretném tárni saját álláspontomat, amit nevezhetünk akár az én személyes, „hatodik forgatókönyvemnek” – mondta az Európai Parlament képviselőinek és egyben az unió egész lakosságának. A többsebességes unió gondolata valószínűleg betöltötte szerepét, az országok többsége ugyanis megijedt a leszakadástól, és – talán Magyarországot és Lengyelországot kivéve – mindenki a gyorsabban haladó, gyorsabban integrálódó „magba” akar tartozni.

Ezt szolgálja az euró mielőbbi bevezetésének hangsúlyozása. „Ha azt akarjuk, hogy az euró egységesítse és ne megossza kontinensünket, akkor többnek kell lennie, mint egy kiválasztott országcsoport pénznemének. Az euró rendeltetése, hogy az Európai Unió egészének egységes pénzneme legyen. Kettő kivételével minden tagállamunknak kötelessége és joga, hogy a feltételek teljesítése után bevezesse az eurót” – mondta.

Juncker nem nagyon bántotta a renitens tagállamokat, bár a jogállamiság fontosságának hangsúlyozásával hozzájuk szólt. „A jogerős ítélet elfogadása és tiszteletben tartása az, ami a jogállamiságon alapuló unió részeivé tesz minket. A tagállamok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. A Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartania” – üzent Juncker Orbánnak és Kaczinskynak, akik a bíróság ítélete ellenére is elutasítják a menekültkvóták teljesítését. „Bár szomorúan látom, hogy a szolidaritásból nem minden tagállam vállal azonos részt, Európa egésze továbbra is szolidaritásról tett tanúbizonyságot. Az uniós tagállamok csak a tavalyi év során több mint 720 000 menekültet telepítettek át vagy részesítettek menedékjogban – háromszor annyit, mint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok együttesen” – állt ki Juncker a hazájukban üldözöttek befogadása mellett.

Azonban a befogadás mellett hangsúlyosan megjelent a jogosulatlanul az unió területén tartózkodó menekültek visszairányítása is. „Akik nem jogosultak Európában tartózkodni, vissza kell térniük származási országukba. Mivel ez csupán az illegális migránsok 36%-a esetében valósul meg, egyértelmű, hogy jelentősen fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Csak így képes Európa szolidáris lenni a valóban védelemre szoruló menekültekkel” – hangsúlyozta Juncker.

A nagyobb egységet szerkezeti átalakítás nélkül szeretné megvalósítani, a jelenlegi keretek között. Nem akar új testületeket, elutasítja Macron javaslatát, aki külön parlamentet alakítana ki az euróövezet számára. Úgy véli, már azzal sokkal rugalmasabbá válhatna az uniós döntéshozatal, ha az Európai Tanács, vagyis a kormány- és államfők tanácsa delegálná a döntéshozatali jogot a miniszterek tanácsainak. Ott ugyanis már nem kell konszenzus, elég a minősített többség, ahogyan ez történt például a menekültkvóták esetében is, amit több kelet-európai ország ellenszavazatai mellett fogadott el a belügyminiszterek tanácsa.

Sorolni lehetne Juncker beszédéből a példákat: a terrorizmus elleni harc jegyében közös hírszerző egység, 2025-ig védelmi unió, vagyis a közös hadsereg egyfajta magjának létrehozása, és már a közeljövőben lehet európai főügyész. A pénzügyminiszteri poszt bevezetése, vagy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki posztjainak összekapcsolása mind az egyre egységesebb unió irányába mutat.