A speciálisan felháborodott ügyész

Már-már úgy tűnt, Dušan Kováčik speciális ügyész némasági fogadalmat tett, de a múlt héten mégis bevonult egy tévéstúdióba, hogy az ország elé tárja speciális panaszait. Azt mondta, harmincéves pályafutása alatt még egyetlen ügynél sem találkozott ilyen mértékű információkiszivárgással, mint a Kuciak-gyilkosságnál. Hát azt nem mondhatjuk róla, hogy őszinte könnyeket hullat, csak éppen nem azon a síron, ahol akart. Merthogy ez a sírás sem őszinte.

Tény, hogy sok információ kiszivárgott, csakhogy nem a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben. Hanem azokban az ügyekben, amelyek a kettős gyilkosság ügyében folytatott nyomozásnak köszönhetően, úgy „mellékesen” kerültek napvilágra. A rendőrség tavaly októberben átkutatta Marián Kočner ingatlanait, belekukantott a széfjeibe is, és talált egy hangfelvételt, amelyen  Kočner a volt főügyésszel,  Dobroslav Trnkával beszél. Bár egy olyan hangfelvételről van szó, amelyen a maffialistán szereplő vállalkozó befolyásolja és korrumpálja az ország főügyészét, és a hangfelvételt a rendőrség átadta az ügyészségnek – sokáig mégsem történt semmi. Egészen addig, míg meg nem történt az információszivárogtatás. Három hónappal azután, hogy a rendőrség kezébe került az anyag, a speciális főügyész a politikai vitamúsorban belemondta a nézők képébee: „Ma dél körül megkaptuk azt a hangfelvételt, amelyen  Kočner úr és Trnka úr beszélget, én továbbítottam az illetékes osztály igazgatójának, ő pedig az illetékes ügyésznek”.

Azzal a kérdéssel, hogy miért tartott ez három hónapig,  és egyáltalán mozdult volna-e az ügyészség, ha nem kerül sor a szivárogtatásra,  Kováčik különösebben nem foglalkozott.

A másik példa: tavaly november végén a széles körben ismert „titkos tanú” átadta a nyomozóknak azokat a cetliket, amelyeket  Kočner juttatott ki a vizsgálati fogságból. Amíg erről nem jutottak a nyilvánosság elé információk, nem is indult vizsgálat a nyomozás meghiúsítása és a hatósági intézkedés meghiúsítására tett kísérlet miatt. Mintha az ügyészséget egyáltalán nem érdekelte volna, ki mindenki próbált segíteni  Kočnernek, hogy kikmerüljön a rácsok mögül. 

De amikor ezt megírták az újságok, csodálatos módon beindult a nyomozás is.

Ha nem kerül nyilvánosságra, hogy ki mindenkinek a telefonszáma található meg Kočner „Ali Ajuškájának” mobilján, akkor René Vanek még mindig helyettes főügyész lenne,  Peter Šufliarsky helyettes főügyész pedig nem vallja be a sajtónak, hogy tegeződik  Kočnerrel, és SMS-eket is küldtek egymásnak. Nem tudnánk azt sem, hogy Martin Glváč, a parlament smeres alelnöke szelfiket küldözgetett Alena Zsuzsovának, és hogy a Kuciak-gyilkosságban való részvétel miatt őrizetbe vett Andruskó Zoltán segített  eltüntetni Ladislav Bašternáknak a Bonaparte luxuslakásokkal kapcsolatban elkövetett csalások nyomait.

Dušan Kováčik speciális ügyész okkal dühös a kiszivárgott információk miatt. Mert tudja, hogy már mi is tudjuk, hogy mi mindent kellett volna tennie az ügyészségnek, a szivárogtatások nélkül is. De ilyen speciális munkákhoz a kinevezése óta valahogy sosem fűlött a foga.

A szerző a Trend hetilap kommentátora