A piramisjátékok földje

Ilyen hozzászólások is akadnak a pénzügyi szolgáltatók sorozatos összeomlásához az internetes fórumokon. Persze többségben vannak a dühös polgártársak, akik most azt várják, hogy a többi kedves polgártárs adja össze az ő elveszni látszó pénzüket. Klasszikus piramisjáték, a kárvallottak pénze nem tűnt el, legalábbis egy része a korábban beszállóknál van. Ők most azért vannak felháborodva, mert ezt senki nem mondta meg nekik. Ami persze nem igaz, a kormány elmondta többször is, hogy ezekre a befektetésekre nincs állami garancia, figyelmeztetett a sajtó is. És nem mintha nem lenne önmagában elég figyelmeztetés maga a gyanúsan magas 40 százalékos hozam. De mit lehet várni a pénzpiacon tájékozatlan emberektől, ha még egy parlamenti képviselőnek, az SDKÚ-s Milan Hortnak is volt 200 ezer koronája a Drukosban. Másrészt az is igaz, hogy a Csehországba tavaly betörni szándékozó BMG-t és AGW-t a cseh hatóságok pár hónap alatt leállították és kisöprűzték az országból, tehát senki sem állíthatja, hogy az államnak nem volt lehetősége korábban cselekedni. Ám meglehetősen furcsa, ha erre kormánypárti politikusok, Koncoš vagy Hamžík mutatnak rá, öt perccel a csőd után. A lehetőség nekik is adva volt, ám egyszerűbb most úgy viselkedni, mintha ők is ellenzékben lennének. Már az őszre gyakorolnak?

Hogy ki lesz ellenzékben és kormányban a parlamenti választások után, azt a polgár dönti el, de a héten Szlovákiában vizitelő amerikai NATO-nagykövet, Nicolas Burns jelezte, hogy Mečiar visszatérése megakadályozná felvételünket a védelmi szövetségbe. Mégpedig azért, mert a szövetség egy érvet sem tud mondani kapásból, miért higgye, hogy Mečiar és a HZDS megváltozott. Kijelentése nem is annyira a választópolgárnak szólt, hiszen az ország közel egyharmadát valószínűleg semmi sem tudná eltántorítani Mečiartól. Sokkal inkább azoknak a pártoknak, politikusoknak, akik azzal kacérkodnak, hogy koalícióra lépnek Mečiarral, Nyugaton pedig megpróbálják eladni, hogy éppen ezzel a házassággal szerelték le és civilizálták a HZDS elnökét. Ebben az esetben azonban számolniuk kell azzal, hogy nagyon gyorsan az elhasználódott koalíciós partner jánľuptáki magasságáig jutnak.

Közép-Európát és Németországot a visegrádi fagyott levegő és a Beneš-dekrétumok foglalkoztatják. Az Európa Parlament különbizottsággal derítteti ki, miben is állnak a dekrétumok és van-e helyük az új évezred Európájában. Az Unió számára ez kétségtelenül elsősorban német-cseh kérdés, nem pedig két, még csak tagjelölt állam torzsalkodása. Nyugat-Európából azt látni, hogy Schröder nem ment el Prágába, annak legfeljebb titokban örülnek, hogy a visegrádi négyek nem tudják egyeztetni fellépésüket a jobb csatlakozási pozíciók kialakítása érdekében. Bár az Unió egyelőre azt hangoztatja, a dekrétumok kérdése nem része a csatlakozási tárgyalásoknak, az EP (német és osztrák) képviselői a cseh csatlakozási főtárgyalót bombázták kellemetlen kérdésekkel és határoztak ezután az említett bizottság létrehozásáról.

Rudolf Schuster államfő nagyon jó hetet zárt. Bár máskor minden lehetséges témához hozzászól és megtalálja benne önmagát, a héten nem állt ki a nyilvánosság elé véleményt nyilvánítani olyan országos és nemzetközi ügyekben, mint az elúszni látszó közel húszmilliárd korona lakossági megtakarítás, az elmaradt visegrádi ölelkezések, a Beneš-dekrétumok, a holtpontra jutott státustörvényvita. (Egy cseh lapnak azért nyilatkozott mindenféléről, amiről kérdezték.) Fogadta viszont a brazil és az örmény államfőt. Cardoso és Kocsarjan is beállt az elnöki fasorba, és kihasználva az enyhe februárt, telepítettek két facsemetét a palota kertjébe. Csak ki ne tapossák a szakszervezetisek, ha Schuster legközelebb tárgyalni hívja őket a kertjébe.

Cardoso egyébként nem Schuster tavaly nyári expedícióját viszonozta, nem is nyaralni jött (mivel nem tud síelni) és arról sincs hír, hogy elrabolta volna egy szlovák törzs, és egy Mercedest, száz birkát és két mázsa juhtúrót követelt volna váltságdíjul.

Úgy tűnik, Szlovákiában csak a mezei választópolgár élete kalandos.