A mélyrepülés a hivatalba lépésem előtt indult

Hű, ez kellemetlen kérdés! Simon Zsolt minisztert nem kímélték az olvasók.Gágyor Alíz felvételeA miniszter ígéretet tett arra, hogy a többi észrevételre később reagál. Az alábbiakban a tegnapi online-beszélgetés rövidített szerkesztett változatát közöljük.

MIKOR MOND LE?

Bigman: Az Ön ténykedése alatt a szlovák mezőgazdaság mélyrepülésbe kezdett. Az egy év, amit a minisztérium élén töltött, egyenlő egy lehangoló gyászjelentéssel. Mikor mond le, hogy így tiltakozzon e gyalázatos koalíció népnyúzó, parasztirtó politikája ellen?

Walaki: Ha valami melyrepülésbe kezdett, az azt jelenti, hogy a kezdet előtt magasan szarnyalt. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy Pavel Koncoš jobb volt, és Simon Zsolt mindent elcseszett.

Morfeus: Bacónak és Koncošnak legalább az övéi köszönhettek valamit, de a magyarságra nézve az MKP mezőgazdasági politikája káros.

SIMON ZSOLT: Remélem, ha a mezőgazdászok értékelni fogják az évet, és összeszámolják azt, hogy milyen is volt a mezőgazdasági támogatások szintje, effektív felhasználása, akkor ezt az esetleges nézetüket meg fogják változtatni. Idén több, mint 71 ezer hektárral kevesebb földre adtunk támogatást. Ez a föld főleg az északi országrészben áll kihasználatlanul. A felszabadult támogatási forrásokat más régiókban használtuk fel. Minden támogatási felhasználásnál a legnagyobb hatásfok elérése érdekében igyekeztünk együttműködni a mezőgazdasági önkormányzatokkal. A mélyrepülés nem az én hivatalba lépésemkor kezdődött, hanem korábban. Nekem azt kellett eldöntenem, hogy engedjük-e, hogy tovább folytatódjon, vagy konszolidáljuk a helyzetet és megtaláljuk a kivezető utat. Mindazon problémák, amelyek felmerültek a tavalyi év végén és ez év elején, nemcsak Szlovákiára voltak jellemzők, hanem a környező államokra is. Ezt a kihívást sikerült kellő mértékben kezelnünk, amit a legjobban a sertéshús ára is mutat, ez ugyanis konszolidálódott.

Bigman: Most viccel, vagy ennyire ízlik az idei bortermés?

Telefonos: Nem kellene következtetést levonnia önmagára nézve a brüsszeli piros pöttyök miatt?

SIMON ZSOLT: Ha a tíz tagjelölt állam közül Szlovákia lett volna az utolsó helyen, akkor minden további nélkül megfelelő következtetést vontam volna le. Lehetetlen többéves lemaradást pár hónap alatt behozni. Az a teljesítmény, amit hivatalba lépésem óta nyújtottunk, szerintem a lehető legmagasabb volt.

Rasid: Mikor hagyják abba a brüsszeli öregurak s...nyalását, és mikor fognak a választóknak tett ígéretekkel foglalkozni?

SIMON ZSOLT: Magam részéről elmondhatom, hogy nem egy felszólító levelet írtam a brüsszeli „öreguraknak”, hogy védjük az érdekeinket.

MI LESZ A NEVESĺTETLEN FÖLDEKKEL?

Walaki: Járáson belül hol kell érdeklődni a földvisszaigényléssel kapcsolatban?

SIMON ZSOLT: Erre a helyileg illetékes járási hivatal földügyi osztálya a jogosult, illetve január elsejétől a körzeti földhivatalok kompetensek.

Egy forumos: A nemrég elfogadott, földvisszaigénylésekkel kapcsolatos törvény és a 180/1995-ös törvény módosítása értelmében azok a nevesítetlen földek, melyeknek tulajdonosaik bár ismertek, de 2004. december 31-ig nem jelentkeznek visszaigénylési kérelemmel, tartózkodási helyük ismeretlen, és úgymond identifikálni sem lehet őket, önkormányzati tulajdonba kerülnek. Nem sérül ezáltal a tulajdonjog, mely demokráciákban szent és sérthetetlen? Nem lett volna esetleg igazságosabb a 180/1995-ös törvényt inkább úgy megváltoztatni, hogy a fentebb említett határidő eltűnik, viszont ezeket földeket az önkormányzatok használhatják egészen addig, ameddig azok tulajdonosai nem jelentkeznek, és természetesen anélkül, hogy bárkinek visszamenőlegesen bérleti díjat fizetnének? Hogyan szavazhattak az MKP képviselői egyhangúlag(!) egy ilyen törvény elfogadása mellett?

SIMON ZSOLT: A 180/1995-ös törvény 15. paragrafusa 1. és 2. bekezdésének értelmében ezek a földek átkerülnek az állam tulajdonába. ĺgy az állam van kötelezve egy éven belül ezeket a földeket átruházni a községek tulajdonába. Ebből kifolyólag ha bármilyen utólagos kárigényt nyújtanak be – mivel a nevesítetlen földek az államra szálltak át – az államnak kell az esetleges kárigényt kielégítenie. Az állam tulajdonában most több, mint 133 ezer hektár föld van. Úgy gondolom, ez kellő biztosíték az esetleges kárigény kielégítésére. Rendezetlen tulajdonjogi viszonyok mellett nem tudunk elképzelni egy jól működő agrárágazatot. Ezért véleményem szerint ez a megoldás volt a legjobb, legoptimálisabb, amit a szlovák parlamentben 2003-ban el lehetett érni.

Csorbadzsi: A szlovákiai magyarság körében nagyon nagy a bizonytalanság földtulajdonjogi ügyekben, a vagyon nyilvántartásával és esetleges visszatérítésével kapcsolatosan. Fennáll az a veszély, hogy hatalmas értékek tűnnek el a süllyesztőben. Nem tetszik úgy gondolni, hogy meg kellene szervezni egy hozzáértő, az egészet szívügyének tartó csoportot, amelynek kizárólag az lenne a feladata és felelőssége, hogy jogi szempontból tiszta pelenkába rakja ezt a kicsit büdös, de nagyon fontos csomagot?

SIMON ZSOLT: A probléma, amit felvetett, nagyon fontos és kezelendő. Ezt a jogkört 1992-ben a 42-es törvény kezdte módosítani, amelyet néhány módosító javaslat követett. Ennek következménye a jelenlegi deformált helyzet, amely szerintem sem garantál jogbiztonságot. A mezőgazdasági minisztérium céljai között szerepel a probléma orvoslása, de ez csak a sikeres EU-csatlakozás után lesz kivitelezhető, mivel a mezőgazdaság léte nagymértékben függ a csatlakozástól.

Ocsa: Nem tartja-e hibás döntésnek a nevesítetlen földek községi tulajdonba történő átadását 2006 után? A dél-szlovákiai régiókban már most érezhető a földekért folytatott erősödő a harc. És erősödik a félelem is, hogy 2006 után az osztás urambátyám módon történik majd. Ennek nagyon reális a veszélye.

SIMON ZSOLT: Szerintem azok a biztosítékok, amelyek a jogszabály jóváhagyásakor a parlamentben megtörténtek, kellő garanciát adnak ezeknek a veszélyeknek az elkerülésére. A földeket a törvény elfogadásától számítva tíz évig nem lehet más tulajdonba átvinni, és semmiféle teherrel terhelni. Mindig jobb helyi szinten eldönteni azt, hogy ki és mit fog tenni a község területén lévő vagyonnal, mintsem ezt direktív módon Pozsonyból irányítva megtenni a helyiek tudta és beleegyezése nélkül.

Egy forumos: Nem gondolja, hogy az MKP magatartása a nevesítetlen földek ügyében még annyira sem nevezhető korrektnek, mint a többi koalíciós partneré? Ők legalább belevitték a törvénybe a 10 éves eladási tilalmat (az önkormányzatok számára). Értsem ezt úgy, hogy épp Önök, az MKP voltak a legfőbb protezsálók, azok, akik még a 10 éves eladási tilalmat is ellenezték? Ha igen, elismeri, hogy elsődlegesen a polgármesteri lobbik érdekeit tartották szem előtt?

SIMON ZSOLT: Visszautasítom ezt a fajta vádaskodást. A földművelésügyi minisztérium a kormányprogramban vállaltak értelmében dolgozta ki ezt a jogszabályt, amelybe a kormány részéről semmilyen módosítás nem került. A parlamentben azonban ez a vita megnyílt. A koalíciós tárgyalások után olyan döntés született, hogy a megkötések bekerülnek e törvénybe. Ezt mind a négy koalíciós párt egyhangúlag megszavazta.

KISTERMELŐK VÁLSÁGBAN

Mit tud az MKP felajánlani a csallóközi választóknak azok után, hogy háztáji gazdaságaikat kénytelenek voltak felszámolni az önök sikerekben gazdag mezőgazdasági politikájának köszönhetően? Mit tesz minisztériuma az ellen, hogy a sertéspiac ne kerüljön ismét a padlóra? A választási malacok felvásárlási ára ismét 35-37 korona között mozog.

SIMON ZSOLT: Nem az MKP mezőgazdasági politikája volt az, amely ilyen válsághelyzetet idézett elő az ágazatban 2003-ban, hanem a tárca előző vezetése. Az a mezőgazdasági politika, amit mi ma érvényesítünk, nem más, mint az Európai Unió közös agrárpolitikájának az alkalmazása a szlovákiai viszonyokra. A földművelésügyi minisztérium felméréseket végez és próbálja megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel a helyzetet stabilizálnák. A szlovákiai felvevő piac a túlkínálat miatt most stagnál, de kb. egy hónap múlva indulnak a nagymértékű karácsonyi felvásárlások. Elemeztük a behozatalt is, amely nem emelkedett az elmúlt hónapok átlagai fölé.

Morfeus: Ki utasította a nagy feldolgozókat arra, hogy havonta x mennyiségű vágósertést a dán megszállók (szerk. megj.: egy nagymegyeri dán vállalkozásról van szó) tenyészeteiből vásároljanak, hogy a dánoknak még véletlenül se legyenek értékesítési gondjaik?

SIMON ZSOLT: Tudomásom szerint senki nem adott utasítást arra, hogy egyik vagy másik felvásárlótól ennyi vagy annyi disznót vegyen meg. A minisztériumnak nem áll módjában bárkinek is előírni, hogy kitől mit vegyen, ez a vállalkozó döntésétől függ.

Morfeus: A csallóközi falvak 2002-ben kb. 200 ezer darab választási malacot állítottak elő, ami kb. 325 millió korona bevételt jelentett a háztáji gazdálkodóknak. Az ön minisztersége alatt ez mintegy a 30%-ára csökkent.

SIMON ZSOLT: Tudtommal ilyen kiesés nem történt, mivel a számunkra hozzáférhető adóhivatali adatok nem ezt támasztják alá. Ebből kifolyólag valószínűsíthető, hogy illegális termelésről van szó, aminek a kiesése viszont csak pozitívan értékelhető.

Bigman: A pontos adat 117 ezer darab!

SZLOVÁKIA ÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS

Szerdahelyi: A szaktárca az Ön irányítása alatt nem karolta fel kellőképpen a termelők érdekvédelmét. Hagy utaljak a sertés-, tej- vagy a gabonapiaci gondokra. De még mielőtt a terméktanácsokra, sertéstenyésztők szövetségére hárítaná a felelőséget, mondván, tehetetlenségük miatt élesedett ki a válság, szeretném emlékeztetni arra, hogy tárcája tétlen volt akkor is, amikor a megengedettnél (a hatályos behozatali szerződések által meghatározott mennyiségnél) több külföldi cukor megjelent a hazai piacon.

SIMON ZSOLT: A cukor behozatala a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, a mi mozgásterünk e téren korlátozott. Az agrártárca hivatalosan felszólította a gazdasági minisztert és az Állami Tartalékalap igazgatóját az effajta ténykedések következményeinek az eltávolítására. De térjünk vissza a sertéshús, a tej és a gabonapiac problémájához. Úgy gondolom, hogy azok az intézkedések, amelyeket a tárcám meghozott, kellő mértékben visszafordították azt a folyamatot, amelyek az év első felében mutatkoztak. ĺgy a sertéshúspiac és a tejpiac is konszolidálódott. A gabonapiacnál a raktárjegyek rendszerének köszönhetően az árak emelkedni kezdtek. A tárca engedélyezte az árpa- és a zabkivitelt, ami további lendületet adott az ágazatnak.

Jrend: Biztosan nem veszítünk azzal, hogy a kormány az EU-ban működő támogatási rend helyett a területalapú támogatást választotta?

SIMON ZSOLT: Biztosan nem veszítünk, mivel a kifizetés összege nem változik, csupán a kifizetés módja.

Egy telefonos: Miniszter Úr, az év elején az EU-val, a közös agrárpolitikával kapcsolatos tanfolyamok, tájékoztató fórumokat rendezését ígérte. A minap részt vettem egy ilyen nyitrai fejtágításon, ám nagy meglepetésemre a lektorok rég ismert dolgokat adnak elő, hogy mi az EU, mi a közös agrárpolitika, arról pedig vajmi kevés szó esett, hogy jövőre nálunk mi várható, miként történik majd a dotációelosztás 2004. április 30-ig, és miként május l-től? Milyen kulcsok, titulusok és elvek alapján?

SIMON ZSOLT: Sajnálom, de ezt a kérdést csak november végén tudom majd megválaszolni, mivel az EU-ban még nem hozták meg az erre vonatkozó jogszabályokat. Ennek következtében ezt a rendszert még nem tudtuk kiépíteni.

JÖVŐRE ELŐLEGET KAPNAK A TEMRELŐK

Egy telefonos: Miként akarják áthidalni azt az időhatárt, amely abból keletkezik, hogy Brüsszel a közvetlen kifizetéseket csak november-december határán fizeti ki a mezőgazdasági termelőknek? Áprilistól decemberig a mi parasztjaink pénz nélkül maradnak?

SIMON ZSOLT: Olyan megoldást készítünk elő, amely az első négy hónap folyamán folyósítana bizonyos előleget a szlovákiai támogatási rendszer értelmében. Május elseje után, miután teljes értékű EU-tagok leszünk, az az összeg, amit egyes mezőgazdászoknak meghatároznak a teljesített feltételek mellett, jogilag igényelhető lesz. Ezért úgy gondolom, erre a részre lehetőség lesz hitelt is felvenni.

Egy telefonos: Milyen nagyságú nemzeti támogatással számol Szlovákia 2004 januárjától az EU-csatlakozásig? Magyarország arra törekszik, hogy minél több nemzeti támogatás éljen a csatlakozás pillanatában, mert ezeket az unióba újonnan belépő tagországok meghatározott ideig fenntarthatják. Nálunk erről a témáról mélyen hallgatnak.

SIMON ZSOLT: Ezek a törekvések számomra ismertek. Tudni kell azonban, hogy az EU-s megkötések alapján a támogatást évi viszonylatban fogják felmérni. Ezért annak, hogy Szlovákia május 1-jén lép az EU-ba, csak pénzügyi-fiskális következményei vannak, nem lehet kifizetni több támogatást semmilyen termékre az első négy hónapban, mint amennyit az uniós szabályok megengednek.

Egy olvasó: Azt mondták, hogy Szlovákia jövőre 82,5 millió eurót kap közvetlen kifizetésként az unióból. A pénzt 2,03 millió hektáros területre kértük és kapjuk. Ám mi van akkor, ha csak 1,9 millió hektárra kapunk támogatást? Mi lesz a fennmaradó pénzzel? Ki és miként osztja majd azt el vagy szét?

SIMON ZSOLT: A 82,5 millió euró 1 millió 900 ezer hektár földre lesz elosztva, mivel ez a pénz csak arra a földre jár, amely 2003-ban megfelelő mezőgazdasági állapotban volt tartva.

DS: Sok járásban már befejeződött a parcellaazonosítás és a verifikáció. Azok a 0,3 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók, akik eddig valamilyen oknál fogva nem jelentkeztek, holt tehetik ezt meg és meddig?

SIMON ZSOLT: A Szlovákiai Talajkutató Intézetnél (VÚPOP) tehetik ezt meg, esetleg a mezőgazdasági minisztérium regionális kirendeltségeinél.

Sd: Miniszter Úr, igaz hogy nyilvántartásba veszik a sertéseket és tenyésztőiket? Azokra is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, akik 1-2-5 vagy 10 db sertést tartanak saját vagy családjuk fogyasztására? Mi történik akkor, ha valaki a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget? Ez EU-s követelmény vagy a mi buzgóságunk? Nem tudok arról, hogy az összes uniós országban lenne ilyen nyilvántartás. Attól tartok, Csallóközben és Dél-Szlovákiában „palotaforradalom” tör ki, ha valaki házról házra járva írja majd össze az állatokat.

SIMON ZSOLT: Két darab sertés felett kell bejelentkezni a rendszerbe. Aki nem lesz regisztrálva, az nem lesz jogosult arra, hogy sertéseit leadja a vágóhídra. Ez uniós követelmény, mivel e regisztráció nélkül nem tudjuk garantálni az élelmiszer biztonságát. A regisztráció minden sertéstartó saját érdeke kell, hogy legyen.

Farkas: Miniszter úr ! Terveznek-e változást az állami támogatás adózása terén? A mezőgazdaságban vállalkozó fizikai személyek ugyanis a földek és a termékek után kapott dotációból, kozmetikázva ugyan, de adóznak. Igényelhet-e januártól piros gázolajat az, aki eddig nem vásárolhatott ilyet? Lesz-e elegendő pénz az idén az állami támogatások kifizetésére? Az elmúlt évek gyakorlatához képest ugyanis az idén késnek a dotációk: a tej után pl. még az augusztusi sem érkezett meg, a szeptemberire pedig csak 54 százalékban kötött szerződést a regionális iroda.

SIMON ZSOLT: Az adórendszer a pénzügyminisztérium hatásköre, ezért ilyen döntésekről a pénzügyminisztériumban lehet érdeklődni. Tudomásom szerint ilyen változást a pénzügyesek nem terveznek.

Időhiány miatt több kérdésre Simon Zsolt miniszter már nem tudott válaszolni. De megígérte, hogy ezeket feldolgozza és eljuttatja szerkesztőségünkbe. A válaszokat majd lapunk internetes honlapján közöljük.