A köztes elem

Ez önmagában természetesen jó hír. A kisebbségi intézményrendszer, beleértve az óvodákat, krónikus alultápláltságban szenved, ezért minden euróra, forintra szükség van, és hálásak is vagyunk érte. Azt azonban nem lehet nem észrevenni, hogy mindennek erősen politikai színezete van, olyannyira, hogy a nagy magyarországi pénzosztás lassan az MKP kampányának tetszik. S lám, közelednek a megyei választások, amelyek az MKP számára – a parlamenti képviselet elvesztése óta – kulcsfontosságúak, s amelyek során nem mellesleg egymással is megküzd a két magyar párt. Az MKP vezetői ehhez méltón ott parádéznak mindegyik bejelentésnél, s mindegyik rendezvényen elhangzik, hogy bizony az MKP és nem más a magyar kormány stratégiai partnere.  Persze felmerül a kérdés, vajon ez gond-e, s ha igen, miért. A magyar kormány azt választ stratégiai partnerének, akit csak akar. Való igaz. Csakhogy ne felejtsük el, hogy az MKP mégiscsak egy párt, melynek legfőbb érdeke a hatalomgyakorlás. Ráadásul a hazai magyar politikai megosztottság következtében az MKP a szlovákiai magyar választóknak csak egy részét képviseli, így sehogy sem állíthatja be magát a felvidéki magyarság kizárólagos, önzetlen képviselőjének.  Mellesleg, mondjuk az óvodai projekt esetében megvan itthon a kellő szakmai intézményrendszer, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely minden szükséges információt meg tud adni a magyar félnek, amint az meg is történt, hiszen a pályázat kiírásánál állítólag az SZMPSZ adataiból indultak ki.  Nem nagyon érthető hát, a magyar kormány és az SZMPSZ közé minek kell oda köztes elemnek az MKP. Hacsak nem azért, hogy a párt politikai pontokat szerezzen így.  Mert bármilyen pénzosztásnál, ahol a párt, bármilyen párt, stratégiai partnerként „segédkezik”, felmerül a gyanú, hogy a legfőbb szempont az lesz, hogy a párt érdekeinek megfelelő címekre jussanak el a támogatások. Egy politikai párt esetében, ráadásul kampányidőszakban, annyira adja magát ez a feltételezés, hogy még akkor is felmerül, ha az adott esetben egyáltalán nem igaz.  Ennek egyféleképpen lehetne elejét venni, mégpedig úgy, hogy a párt önként lemondana a csábító lehetőségről. Persze, akkor nem lehetne ott pózolni a fotókon (tessék csak megnézni az MKP-közeli sajtót), nem lehetne azt sugallni a választónak, hogy mindezt az MKP-nak köszönhetik, egyszóval oda lenne az egész PR-hatás… Akkor meg minek az egész program, nem igaz? Hát az óvodák fejlesztésére. Állítólag.