<p>Rosszat sejtek. Módszertani körlevél az e-mail-fiókomban, egy óvópedagógus barátnőm küldeménye, aki a haját tépi kétségbeesésében, hogy mit kíván tőle a pedagógiai intézet.</p>
A kopasz óvónő
Azaz a kisebbségi óvódástól. Leküzdve módszertani olvasmányok iránti undoromat beleolvasok, néhány oldal után már én is a hajamat tépem, és nem baráti szolidaritásból. Az hagyján (nem hagyján!), hogy mesterségesen teremt kétnyelvű helyzetet egy magyar óvodában (míg a többségi gyerkőc nyelvfejlődését még kamaszkorban is óvja a csehtől), valamint hogy önellentmondásba keveredik, amikor releváns szakirodalomra hivatkozva annak ellenkezőjét követeli meg az óvónőtől: tehát arra biztatja őt, hogy a kisdedóvóban keverje a nyelveket (– Mi ez? – To je auto.). Persze szóvá teszem, de őszintén szólva, már megszoktam a közoktatásunk modernizálódását gátló és a letűnt századok szellemiségét idéző, sunyi nyelvpolitikai húzásokat. A mintamondatoknál tartok, amikor dejà vu érzés kerít hatalmába, mintha már olvastam volna valahol ilyen dialógusokat: – Je tvoja bábika veselá? – Áno, moja bábika je veselá. (Nem fordítom, elvégre négyévesek tananyaga. Aki nem érti, érdeklődjön kedvenc óvódásánál.) Egy élő-eleven ember az ilyen eldöntendő kérdésre azt felelné, hogy: igen, nem, persze, dehogy stb. (ezért is nevezik angolul yes-no question-nek), csak az elfuserált nyelvkönyvek papírmasé világában ismétlik meg a nyilvánvalót, a nyilvánvalót, a nyilvánvalót. Valamint Eugène Ionesco abszurd drámájában, A kopasz énekesnőben, amit szintén egy nyelvi redukción alapuló nyelvkönyv ihletett, amelyben Mrs. Smith a családi asztalnál közli férjével, Mr. Smithszel, hogy a vezetéknevük Smith, Londonban laknak, széken ülnek stb. Ionesco a naturalista színház valóságot színlelő nyelvezetét parodizálta, miközben fizikai undort érzett a tartalmatlan közhelyek, klisék leírása közben, és valójában a nyelv tragédiáját dokumentálta. Azt, amikor a beszéddel nem fejezünk ki gondolatot. A kommunikáció nélküli kommunikációt. Attól tartok, hogy a politikai közbeszéd kiüresedett nyelvezetén edződött fülünket meg sem üti, ha a vacsoránál elementáris axiómákban értekezik velünk a csemeténk, ugyanakkor mérhetetlenül felháborítónak tartjuk majd, ha reggel egy kopasz óvónőre kell bíznunk őt. No, jó reggelt mindnyájunknak! Hizsnyai Tóth Ildikó
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2022. 08.07.
Bartalos Tóth Iveta: Huszonhárom
2021. 09.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.