A „kezdet” vége?

Házi őrizet és összesen 15 millió dollár óvadék – különben rács mögött várnák a vizsgálat végét. Robert Mueller különleges ügyész megtette az első konkrét lépéseket a hosszú hónapok óta tartó vizsgálat során. Ez jelenleg a legkomolyabban vehető vizsgálat, amely az amerikai választásokba történő orosz beavatkozással foglalkozik.

Muellert bízta meg és ruházta fel meglehetősen nagy hatáskörökkel az igazságügyi miniszterhelyettes, hogy vizsgálja ki: Trump kampánystábja és az oroszok között volt-e összejátszás, és ez befolyásolta-e az elnökválasztás kimenetelét.

A mostani vádak azonban egyelőre nem erre utalnak: Paul Manafortot és társait egyelőre leginkább gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják, pénzmosással és mindenféle adóelkerüléssel – de persze van orosz szál ezekben a dolgokban is. Emellett Manafort egyik embere Londonban találkozott egy feltételezett orosz ügynökkel, aki professzori álruhába bújva képviselheti a moszkvai érdekeket, és ő ígért terhelő anyagokat Hillary Clintonról.

Jogilag valahol itt húzódik a határ az Egyesült Államokban: az elnökválasztást bárki megnyerheti, egészen addig, amíg egy másik ország közvetlen segítségét nem veszi igénybe. Tehát ha Mueller azt tudná bizonyítani, hogy valaki tudta, hogy Trump stábját orosz ügynökök segítik az elnökválasztási kampány során, akkor az vaskos bűncselekmény lenne. Természetesen az elnök, Donald Trump mindig mondhatja azt, hogy fogalma sem volt arról, az emberei kivel találkoztak, még ha egyszer-egyszer a veje és a fia is érintett volt. Amíg nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Trump tudott az oroszok által nyújtott segítségről, addig vele szemben nem lehet lépni, és ez persze a többi személyre is igaz.

Éppen ez egyik legnagyobb kihívás Robert Mueller számára: az utóbbi időben kiderült, hogy a Trump-toronyban több olyan találkozó is volt, melyeken kétségtelenül orosz érdekekért dolgozó személyekkel találkozott a kampánystáb legbelső köre, de még mindig ott a bizonytalanság, hogy vajon mi hangzott el és hogyan lehet bizonyítani. Viszont egy bizonyos szint után a józan választót már nem a bizonyítékok érdekelnék, hanem az, hogy bármely verzió rossz fényt vet Trumpra: ha embereit az orruknál fogva vezették az orosz kémek, az legalább annyira rossz, mintha összejátszottak az idegen hatalommal.

Most az első házi őrizetek elrendelésénél tartunk. Manafort lakhelyét már korábban átkutatták, számíthatott arra, hogy előbb-utóbb vádat emelnek ellene. Tehát a Fehér Ház számára a fejlemények nem jelentettek meglepetést, Trump mégis Twitter-vihart kavart az FBI-akció előtt, újra boszorkányüldözést emlegetve. A másik vádlott pedig alighanem vádalkut szeretne kötni, így még az sem kizárt, hogy akár egy hónapja „bedrótozta” az FBI. Mindenesetre ez az egész rossz ómen Trump számára; és az is valószínű, hogy Mueller hozzáfér azokhoz az adóbevallásokhoz, amelyeket elnökjelöltként az elmúlt évtizedek szokásaival ellentétben Trump nem hozott nyilvánosságra. Hillary Clintontól Reaganig mindenki mindig kitette az asztalra a „pénzügyi életét”, Donald Trump az első, aki erre nem volt hajlandó. Ez most visszaüt: ha közvetlen alkalmazottai gazdasági bűncselekményekkel vádolhatóak, akkor még rosszabb, hogy az elnök most nem tudja meglobogtatni az adóbevallását: íme, makulátlan a múltam. Vagy nem makulátlan? Ezeket a kérdéseket fogja boncolgatni az amerikai sajtó, de Mueller következő lépéséig nem nagyon tudunk meg többet.