A kétnyelvű írónő

Ha van is a tananyagban szlovák–magyar utalás, akkor mindig valamilyen negatív mellékzöngével. Például Timrava néhány testvéréről azt tanulják, hogy elmagyarosították őket. Ha Timrava is a magyar nyelvet választotta volna és magyar írónő lesz, akkor most talán a magyar gyerekek tanulnák róla azt, hogy elszlovákosodott családból származott és néhány testvére csúnya pánszláv érzelmű volt. Néha nagyon vékony az identitás meghatározásának határa.

Tudom, hogy most én nem veszek figyelembe néhány történelmi körülményt, de mai szemmel nézve nagyon érdekes, milyen volt a Slančík család nyelvi sorsa. Az apa szlovák evangélikus lelkész volt. A fiai magyar lelkészek, a lányok szlovákok lettek. Timrava járt a testvéreihez, gondolom, jól beszélt magyarul is. Például a kutyáját Omrvinkának hívta, ami a szlovákban elég ritka kutyanév – állítólag tükörfordítás alapján nevezte el a magyarból, ahol a Morzsi viszont gyakori.

Kíváncsi lennék, mi minden befolyásolta a család kétnyelvűségét, de sajnos ebből a szempontból sosem néztük meg a nagy szlovák írónőt.

A szlovák és a magyar irodalomban mai napig sok titok van a kétnyelvűséggel kapcsolatban, pedig a szlovák és a magyar iskolákban egyaránt érdekes és hasznos lenne bekukkantani ezekbe a dolgokba. Az írók és valójában bármilyen történelmi személyiségek a nyelvhasználatuk által közelebb kerülhetnek a tanulókhoz és akár motiválhatják is őket a nyelvtanulásra.