A Gyermekmunka Elleni Világnap

Június 12. a Gyermekmunka Elleni Világnap, amelyet 2002-ben tartottak meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére.

A gyermekmunka napjaink valóságának elfogadhatatlan, de létező jelensége. Az ILO statisztikái szerint a világméretű törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió gyereket kényszerítenek munkára a világon. Biztató, hogy számuk 2000 és 2004 között 11%-kal csökkent, s ha ez a tendencia folytatódik, 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb for?máit.

Az ILO minden 12 éven aluli gyermeket gyerekmunkásként tart számon, aki megjelenik a munkaerőpiacon. A 18 éven aluliaknál a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából rendkívül károsnak tart. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.

A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján keresztül támogatja az egyes országokat nemzeti programjaik kialakításában, és politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.

A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, de rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorúval végeztetnek gyermekmunkát.

Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.