A De Standaard című holland nyelvű belga lap szerint a flamandoknak csupán 9 százaléka akarja Belgium kettéválását.
A flamandok 9 százaléka akarja Belgium kettéválását
A lapban közzétett közvélemény-kutatási adatok élesen ellentmondanak a Het Laatste Nieuws című, nagy példányszámú – ugyancsak holland nyelvű – belga bulvárlapban múlt szombaton közölt felmérési eredménynek. Aszerint ugyanis a holland ajkú flamandok csaknem fele, pontosan 49,7 százaléka kívánná, hogy elváljanak útjaik a francia ajkú vallonoktól.
A De Standaard megbízásából a felmérést tudományos módszerekkel a leuveni egyetem szociológusa, Marc Swyngedouw készítette, tavaly szeptember és idén január között. Az időtartomány azért fontos, mert a pontosan napra egy évvel ezelőtt tartott belgiumi parlamenti választás után a kormányválság szeptemberben jutott el a lélektani határnak tekintett századik napjához, december végére pedig átmeneti megoldást sikerült találni. A felmérés tehát a közvélemény hullámzásának eddigi legkiábrándultabb időszakát fogta át, ezerfős mintán.
A Het Laatste Nieuws frissnek mondott felmérése szintén ezer ember megkérdezésén alapult. Érdekes, hogy ez a lap már tavaly szeptemberben is feltette a körkérdést, és akkor 46,1 százalékosnak mérte a szakadás pártján álló flamandok arányát.
Belga médiavélekedések és politikai szakértők szerint a nagy eltérés magyarázata az lehet, hogy a flamand közvéleménynek viszonylag nagy szegmense ugyan nem kérlelhetetlen váláspárti, de azt szeretné, ha Flandria és Vallónia között lazítanák a szövetségi kapcsolatokat, növelnék a két tartomány önálló döntési jogát. A kérdésfeltevés szóhasználatától is függhet, hogy az adott viszonyokkal való elégedetlenség „szaka?dáspárti” vagy „lazításpárti” válaszban jelenik meg. Ezt támasztja alá, hogy a De Standaard megbízásából készült felmérés szerint a flamandok 45,8 százaléka válaszolta: több döntési jogkört kellene adni Flandriának.
Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus csak úgy tudott kormányt alakítani, hogy a flamandok által szorgalmazott államreform alapkérdéseit félretették – de csak idén nyárig, és a belpolitikai viták nem arról tanúskodnak, hogy közel állna a megegyezés.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.