A fekete-tengeri gabonaút bezárult

Egy ideje már azonban érezhető volt, hogy Oroszország ki akar szállni az egyezményből, mert márciusban és májusban is csak 60 nappal hosszabbította meg ennek érvényességét. Július közepén Oroszország ténylegesen is elhagyta az egyezményt, ezzel lezárva az ukrán gabona útját a Fekete-tengeren keresztül. Nem sokkal később Oroszország rakétákkal és drónokkal támadta Odessza kikötőjét, ezzel is jelezve, hogy mennyire komolyan gondolja a Fekete-tenger lezárását.

Míg Oroszország szerint a Nyugat a hibás a gabonaegyezmény összeomlásában, addig a világ nagy része éppen Oroszországot tartja bűnbaknak. António Guterres ENSZ-főtitkár komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy az egyezmény folytatódjon, de Oroszország hajthatatlan volt. A fejlődő országok rosszallása világosan érzékelhető volt Oroszország és az afrikai országok csúcstalálkozóján, ahol több afrikai vezető is nyíltan kimondta, hogy Afrikának nem Oroszország ingyen gabonájára van szükség, hanem a fekete-tengeri gabonaegyezmény újraindítására. Az afrikai országok álláspontja teljesen érthető, hiszen a gabona magasabb világpiaci árát éppen az ő lakosaik fogják a legjobban megszenvedni.

A nemzetközi gabonapiacokon egyelőre nem tört ki pánik, de a búza világpiaci ára emelkedett a gabonaegyezmény összeomlása után. A piaci aggodalom szintje főleg azután emelkedett, amikor Ukrajna dróntámadást indított egy orosz tankhajó ellen. Ha a Fekete-tenger az orosz teherszállító hajók számára is veszélyessé válik, akkor az orosz gabonaexport egy része is kérdésessé válik. Mindeközben Ukrajna nagy erőkkel próbál új kereskedelmi utakat keresni gabonájának. Jelenleg a legjárhatóbbnak a dunai útvonal tűnik, de az orosz támadások már az ukrán Duna menti kikötőket is elérték.

Ha az uniós tagországokon keresztül áramló ukrán gabona mennyisége növekszik, az tovább növeli a feszültséget a közép-európai országokban, amelyek kiharcolták az ukrán gabona behozatalának a betiltását. Ez az uniós gabonastop szeptember közepéig van érvényben, de Lengyelország már előre jelezte, hogy a lengyel piac uniós döntés nélkül is zárva marad az ukrán gabona előtt. Nagy valószínűséggel Magyarország és Szlovákia is hasonló döntést hoz majd, mert a kormányok szerint az olcsóbb ukrán gabona károsítja a hazai termelők piaci helyzetét. Szlovákiában ennek kissé ellentmondanak a legnagyobb gabonatermesztő vállalatok tavalyi pénzügyi eredményei, melyek szerint ezek nyeresége 2022-ben rekordszintre emelkedett. Igaz azonban az is, hogy idén a szlovákiai gazdák csak alacsonyabb árakon képesek eladni gabonájukat.

A csak lassan csökkenő élelmiszer-infl ációt tekintve a fekete-tengeri gabonaegyezmény összeomlása mindenképpen rossz hír. A térségben fokozódó feszültség öt hónapos maximumra növelte a búza világpiaci árát, és a napraforgóolaj ára is növekedésnek indult. Ezt mi Európában azért átvészeljük, de lehet, hogy emiatt Jemenben, Etiópiában vagy Afganisztánban sokan már éhezni fognak.