Évről évre felkészületlenebbek az egyetemre jelentkező fiatalok, legalábbis erről árulkodnak a diákokat felvételiztető tanárok nyilatkozatai. Főként a magyar szakot választó pedagógusjelölteknek van miért szégyenkezniük.
A diploma hitele
Évről évre felkészületlenebbek az egyetemre jelentkező fiatalok, legalábbis erről árulkodnak a diákokat felvételiztető tanárok nyilatkozatai. Főként a magyar szakot választó pedagógusjelölteknek van miért szégyenkezniük. Általában mind a tételes tudás, mind az olvasottság terén nagy hiányosságokkal küszködnek, sőt az sem ritka, hogy esetenként gondjaik támadnak a helyesírással. Biztos azonban, hogy kizárólag a leendő egyetemistákat terheli a felelősség? Aligha. Az oktatási rendszer egészéből adódik a színvonal csökkenése. Egyrészt vészesen csökken a tanulói létszám, másrészt diákonkénti normatív támogatásban részesülnek az oktatási intézmények. Ebből adódik aztán, hogy az iskolák – még az egyetemek is – fennmaradásuk érdekében kénytelenek megküzdeni a diákok kegyeiért. A rendszer látszólag a tanulni vagy – urambocsá! – az egyszerűen csak érvényesülni vágyó, oklevélre áhítozó fiatalságnak kedvez, azonban csak látszólag. A helyzet ennél – azt kell, mondjam – bonyolultabb. Mivel a csökkenő diáklétszámból adódóan értelemszerűen egyre alacsonyabb a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, kisebb az esélye annak is, hogy az egyetemek elegendő hallgatójelöltet vegyenek fel, és megfelelő mértékű, a hatékony működéshez elengedhetetlen támogatást szerezzenek. Ez óhatatlanul oda vezet, hogy enyhítenek a felvételi követelményeken, és felvesznek gyengébb képességűeket is. Mi sem jelzi jobban, hogy az egész oktatási rendszerre kiterjedő problémáról van szó, hogy már az alap- és középiskolák utolsó évfolyamának tanulóit is nagyon nehéz jobb teljesítményre ösztökélni. Nem érzik szükségét ugyanis a jobb előmenetelnek. A diák vagy diákjelölt jelenleg valóban úgy érezheti, különösebb erőkifejtés nélkül is bejuthat az általa kiszemelt iskolába. A tanulók általában visszaélnek kiváltságos helyzetükkel, ez végül is – ha jobban meggondoljuk – érthető, még ha elszomorító is. Az állam, miközben a normatív támogatási rendszer révén adott esetben milliókat, sőt milliárdokat takarít meg, közvetetten jó nevű intézményeket tesz tönkre, vagy legalábbis mindent elkövet, hogy azok önmagukat számolják fel. Végül is egy költői kérdés fogalmazható meg: vajon kinek állhat érdekében, hogy hosszabb távon a diploma elveszítse hitelét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.