Válasszunk jó zöldbabfajtát!

Ritkaságszámba megy a piacon a tarka, esetleg sötétbordó hüvelyű zöldbab. Szép számban szerepelnek viszont a zöld, valamint a sárga hüvelyű fajták. Ezek viszont a legkülönbözőbb hüvelyhosszal, átmérővel, magszínnel, magmérettel rendelkeznek, s alkalmasak úgy házikerti termesztésre, mint ipari célú feldolgozásra, vagy esetlegesen hajtatásra.

A zöldborsóhoz hasonlóan a legújabb zöldbabfajták tenyészidejét is hasznos hőegységekben határozzák meg. Az erre vonatkozó adatokat a vetőmag-forgalmazó cégektől szerezhetjük be. A tenyészidőre vonatkozó adatok ismeretében az alábbi egyszerű képlettel kiszámíthatjuk, mikorra éri el a zöldbab a szedésre megfelelő érettségi fokot. (A hasznos hőösszeget úgy kapjuk, ha a napi maximum hőmérsékletből kivonjuk a napi minimum hőmérséklet, az adatot osszuk kettővel, majd az így kapott számot 10 C fokkal csökkentjük.)

Ha a rendelkezésre álló területről nem tudjuk egy időben betakarítani a teljes termésmennyiséget az optimális érettségi állapotban, többféleképpen szakaszolhatjuk a vetést. Az egyik lehetőség a különböző hőösszeg-igényű fajták választása. Ez a módszer egyszerűbb, mert így egyszerre vethetjük a fajtákat. Kissé nagyobb odafigyelést igényel, ha ugyanazt a fajtát vetjük. Ebben az esetben az egyes vetések közt legalább 40–50 hasznos hőegységnyi eltérést javaslunk.

A zöldbabot akkor vethetjük, ha a talaj hőmérséklete három egymást követő napon eléri a 15 C fokot. Ez az időpont általában április 20. és május 15. közé tehető a gépi betakarítás esetében. Kézi szedésnél április 20-a és május 30-a között célszerű vetni. A zöldbab másodvetésre is kiválóan alkalmas, e célból június első, valamint július első harmada között vessük.

A legújabb kutatások és tapasztalatok alapján a zöldbab meghálálja az előző ősszel talajba juttatott szerves trágyát. A műtrágya mennyiségét mindig igazítsuk a talaj tápanyag-ellátottságához, amelyet laboratóriumi vizsgálatokkal ismerhetünk meg. A szakirodalom komoly segítséget nyújthat. Az egész tenyészidőszak folyamán szükség van megfelelő vízellátásra, hogy kellően zsenge hüvelyeket kapjunk és minél nagyobb termésmennyiséget. Hasonlóan kedvezően befolyásolja a hozamot a lombtrágyák alkalmazása is. Az agrotechnikai munkálatokkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy amíg a borsót fogasolhatjuk, a zöldbab-állományt tönkreteheti a fogasolás.

Öntözéssel, jó esetben többmenetes kézi szedéssel hektáronként 8–10, egymenetes gépi betakarításkor 5–8 tonna termés várható. Sajnos sokan még mindig önzetlen vetésforgóban termesztik a zöldbabot, és ez a minőségen és mennyiségen is megmutatkozik. A termésátlag így nem haladja meg az 3,5–4,5 tonnát hektáronként.