Visszatért a káosz a repterekre. Mit tehet az utas, jár-e kártérítés?

Európában a legsúlyosabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol éppen szerdán jelentették be, hogy a több napon át folytatódnak a sztrájkok, de több más országból is érkeztek olyan hírek, hogy felmerült a munkabeszüntetés lehetősége.

Utazni, ne utazni?

Ha mostanában utazna, olyan célállomásra, amely érintett lehet a sztrájkokban (akár úgy is, hogy az adott repülőtéren csak átszáll), akkor érdemes megfontolni, hogy ha lehetséges, egy későbbi időpontra halasztani az utazást. A legtöbb hagyományos légitársaság ugyanis ilyen helyzetben ingyenes átfoglalási lehetőséget kínál az utasoknak, ez esetben a jegyárkülönbözetet sem kérik el, a fapados fuvarozók azonban sok esetben csak illeték fejében teszik ezt lehetővé. Ha viszont törölnek egy járatot (és erről az utast csak az indulást megelőző néhány napban értesítik), akkor az uniós szabály értelmében át kell foglalniuk az utast egy másik járatra.

Ha mégis útra kel

Ha mégis útra kel, és törlik a járatát (pl. a visszaútit), akkor mindenekelőtt kérje a légitársaság segítségét, hogy foglalják át egy másik járatra. Ha ez csak másnapi gépre lehetséges, akkor a légitársaság elméletben köteles lenne szállást, transzfert a hotelbe, és étkezést biztosítani. Ha ezt nem kapja meg (vagy a tömeg miatt nincs ideje kivárni), akkor akár önállósíthatja is magát, azaz megpróbálhat szállást foglalni, az étkezési számlákat pedig begyűjteni – végül az összes felmerülő kiadást, a számlákkal elküldeni a légitársaságnak, hogy térítsék meg azt. Ez a kötelesség minden helyzetben terheli a fuvarozókat, függetlenül attól, hogy mi okozza a járat késését, törlését.

Kártérítés

Kaphat-e kártérítést az utas, ha törlik a járatát. Ha a mostani helyzetet nézzük, azaz Amerikában a hóvihar, míg Európában a sztrájkok okozzák a törléseket, késéseket, akkor nem jár kártérítés, mivel ez rendkívüli helyzetnek, szaknyelven vis majornak számít. Hiszen sem az amerikai légitársaságok nem tehetnek arról, hogy lecsapott a sarkvidéki tél, ahogy az itteni fuvarozók sem tudják befolyásolni, hogy egy-egy repülőtér alkalmazottai a munkabeszüntetést választották a nyomásgyakorlásra. Más lenne a helyzet, ha egy-egy légitársaság alkalmazottai sztrájkolnának, akkor azok az utasok, akik azzal a fuvarozóval repülnének, de törlik, vagy jelentős késéssel indul a járatuk, az uniós bírósági ítéletek alapján jogosultak a kártérítésre, távolságtól függően 250 (1500 kmig), 400 (1501–3500 km között) vagy 600 (3501 km-nél hosszabb) euró értékben.