Mit tehetünk, mire van jogunk, ha (sokat) késik, vagy törlik a járatunkat?

Még mielőtt a részletekbe mennénk, első körben tisztázni kell, hogy mikor érvényes, és mikor nem az uniós, légi utasok jogairól szóló EK 261/2004-es irányelv. Ha a járatot nézzük, akkor kiutazásnál minden olyan légitársaságra, amely az unió területéről indul – függetlenül attól, hogy fapados vagy nemzeti, vagy akár charter. Igen, a nyaralókat szállító légitársaságokra is ugyanúgy érvényes a szabály, ugyanolyan kötelességek terhelik őket, mint a nagy fuvarozókat. Hazautazás során, ha az unión kívülről indulunk vissza, akkor csak azokra a légitársaságokra vonatkozik, amelyek az EU területén vannak bejegyezve – vagyis az uniós légitársaságok. Például, ha az Emiratesszel utazunk Tokióba, akkor, ha kifelé történik valami, akkor érvényes a szabály, ha hazafelé, akkor nem. De ha ugyanez a célállomás, ám az Air France légitársasággal utazunk, akkor oda-vissza is védi az utasokat az uniós irányelv. 

Az eseményeknél két fontos dolgot kell megkülönböztetni – hogy miért történt. A légitársaság hibájából, vagy esetleg vis major, azaz olyan rendkívüli körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem tud befolyásolni. Ez utóbbiba tartoznak a viharok, a nagy köd, néhány esetben a technikai hiba is rendkívüli körülménynek számíthat, és a sztrájk is – de csak akkor, ha nem a légitársaság alkalmazottai alkalmazzák nyomásgyakorlásként a munkabeszüntetést. 
Késés. Fontos tudni, hogy a légitársaság köteles segítséget biztosítani az utasnak, ha késik a járat – legalább két órát. Ez független attól, hogy mi miatt történik a késés. Vagyis pl. elvileg a dubaji özönvíz, vagy a charterjárat 20 órás késése is ide tartozik. Itt a késéshez viszonyítva kell meleg ételt, italt, adott esetben szállást és transzfert biztosítani az utasnak. És természetesen ingyenesen át kell foglalni a jegyet, a lehető legkorábbi járatra (ezzel a fapadosok visszaélnek, mert ők csak a saját hálózatukra engedélyezik ezt az opciót, még akkor is, ha a következő gép csak három-négy nappal később indul). 

Mi számít hosszú késésnek? Az EU területén akkor beszélünk hosszú késésről, ha az eredeti és a tényleges érkezés között legalább három óra eltérés van. Ekkor már az utas jogosult lehet – ha nem rendkívüli körülmény okozta a késést – kártérítésre, távolságtól függően, 250–600 euró összegig. A számolásnál nem a landolás időpontja számít, hanem az a momentum, amikor kinyitották a gép ajtaját.  

A fentiek alapján ismerjük a jogainkat, így tudjuk azt is, mi jár(na). Ám sok esetben érthető okokból, de sokszor simán csak spórolás miatt a légitársaságok nem biztosítják ezt az utasok számára. Éppen ezért a legjobb, ha önnállósítjuk magunkat – azaz ha nem kapjuk meg, ami jár, magunk szerezzük be, akár a szállást is, és minden extra kiadásról eltesszük a számlát – ezt pedig később benyújtjuk a légitársaságnak, hogy térítse meg a költségeket. Ez akkor is igaz, ha semmi segítséget nem kapunk, és akkor is segítség lehet – életszerű összegig –, ha nagy a tömeg, és nem akarunk órákon át várni.