Mi (ne) kerüljön a poggyászba?

Ki ne látta volna már, hogy a reptéri dolgozók dobálják a feladott bőröndöket, csak úgy röpködnek a csomagok a fedélzetre, a fedélzetről. Gondoljunk erre, amikor a bőröndbe pakolunk. A feladandó csomagba csak olyan cuccokat rakjunk, amelyek nem törékenyek, nem értékesek, és ha elvész, akkor azt könnyen pótolni tudjuk. A légitársaságok ugyanis – bár kötelesek kártérítésa poggyász elveszése esetén kártérítést fizetni, maximum kb. 1200 eurót – nem mindenért vállalnak felelősséget (a fuvarozásból kizárt tárgyak listáját az adott légitársaság honlapján lehet megtalálni – mindig azt kell nézni, amelyik üzemelteti a járatot). Így ha valaki például a laptopját, vagy egy külső merevlemezt csomagol a poggyászba, akkor azért nem is számíthat kártérítésre, hiszen az ki van zárva a fuvarozásból.

Az ilyen „problémás” eszközöket mindig a kézipoggyászba kell tenni. Ne tegyünk a feladandó bőröndbe, utazótáskába olyan elektronikus eszközt (például laptopot, tabletet, külső merevlemezt stb.), amelyen pótolhatatlan adatok, állományok vannak. Mert ha ez elvész vagy megrongálódik, nem számíthatunk kártérítésre, arról már nem is beszélve, hogy a merevlemezen tárolt adatokat szinte lehetetlen újra beszerezni. A légitársaság ilyenkor csak annyi kártérítést fizet, amennyi a poggyászban található, fuvarozásból ki nem zárt tartalom értéke – és ezt is csak akkor, ha be tudjuk mutatni a számlát. Az pedig csupán a kellemetlen kategóriába tartozik, ha üveget teszünk a feladott poggyászba, például vörösbort, és az az út során eltörik, s minden benne levő ruha átázik, foltos lesz.

Ha figyelembe vesszük ezeket az alapszabályokat, akkor sem garantált, hogy mindig, időben megérkezik a feladott csomag, de legalább abban biztosan lehetünk, hogy vész nyoma olyan dolgoknak, értékeknek, amelyeket nem tudunk utólag pótolni.