„Meztelen” biztonság a reptereken

FELDOLGOZÁS

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, tavaly decemberben rengeteget lehetett hallani a kiújult, vagy felerősödött terrorfenyegetettségről. Az Amszterdamból Detroitba tartó amerikai repülőgép felrobbantására tett sikertelen kísérlet és az Indonéziában bejelentett terrorfenyegetés miatt 2010 első napjait máris indulatokkal teli viták színesítették. A kérdés pedig továbbra is a régi maradt: a biztonság vagy a személyiségi jogaink védelme a fontosabb a mai világban?

Nem nehéz tehát kitalálni, hogy ismét az amerikai Transportation Security Administration közlekedésbiztonsági hatóság által bevezetett, RapiScan Systems által gyártott röntgen-szkenner körül dúl a botrány, amelyet már nem csak Amerikában, hanem az egész világon (legalábbis stratégiailag fontosabb nagyvárosokban) szeretnének bevezetni. Természetesen ez nem olyan egyszerű, főleg az EU országain belüli nézeteltérések miatt. Az Európai Parlament nemrég tárgyalta a terrorizmus ellenes küzdelemmel kapcsolatos intézkedések alkalmazásának kérdését, és a tagországok véleménye alaposan eltért az ügyben (Gál Kinga magyar európai parlamenti képviselő közleményt is kiadott ennek kapcsán, amelyben kifejtette, hogy a repülésbiztonság javítása érdekében meghozott eddigi, vagy tervezett egyes intézkedések már túllépnek a szükséges repüléstechnikai, repülésbiztonsági követelményeken).

A brit kormány is nehéz helyzetben van, ugyanis éppen az általa támogatott Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) figyelmeztette a közlekedési tárcának írt levelében, hogy a testszkennerek alkalmazása sértheti a személyiségi jogokat, valamint a diszkriminációt tiltó törvényeket. Nagy-Britanniában eddig a londoni Heathrow-n, illetve a manchesteri nemzetközi repülőtéren állítottak üzembe ilyen berendezéseket, egyelőre kísérleti, de kötelező jelleggel. Azoknak az utasoknak, akiket a biztonsági személyzet erre felszólít, alá kell vetniük magukat az átvilágításnak. Ha erre nem hajlandók, nem szállhatnak fel járatukra. Az EHRC érvelése szerint azonban ez a módszer törvénysértő lehet, mivel nincsenek átlátható irányelvek arra, hogy az utasokat milyen ismérvek alapján jelölik ki az ilyen jellegű biztonsági szűrésre. Ebben a helyzetben nem lehetséges annak ellenőrzése, hogy a testszkenneres vizsgálatra felszólított utasokat nem etnikai hovatartozásuk, vallásuk, nemük, koruk, szexuális irányultságuk vagy esetleges fogyatékosságaik alapján választják-e ki – áll a szaktárcának küldött levélben – számolt be az MTI.

Bizonyos közösségekben a vita lehetősége már fel sem merül, mivel egyenesen vallásában sérti az embereket a TSA által javasolt biztonsági rendszer. Az Észak-amerikai Fikh Tanács nevű, az Indiana állambeli Plainville-i központú kánonjogi testület által kibocsátott állásfoglalás például leszögezi, hogy a testszkenneren való áthaladás sérti az iszlámnak a szerénységre vonatkozó előírásait. Az MTI beszámolója szerint muszlim vallási tanács azt javasolja a hívőknek, hogy a reptéri biztonsági ellenőrzéskor a testszkenner helyett válasszák a motozást. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egyébként lehetővé teszi, hogy az utasok az átvilágítás helyett a kézi motozást válasszák.

Az elvi vagy morális problémákon túl több olyan hír is napvilágot látott nemrégiben, amely az új biztonsági intézkedések ellenzőinek táborát növelte meg. Először a TSA húzta ki a gyufát, amikor is egy 4 éves mozgássérült fiút – aki éppen Orlandoba készült repülővel, hogy a Disney World-ben ünnepelhesse születésnapját családjával – sikerült nyilvánosan megalázniuk a reptéri vizsgálat során. A fémdetektor ugyanis érthető okokból riasztott a fiú lábára erősített merevítők miatt, így a biztonsági szolgálat emberei levetették ezeket, majd arra utasították a járni alig tudó gyereket, hogy egyedül keljen át a fémdetektor kapuján. A nyilvánvalóan felesleges megalázás nagy port kavart a helyi lapokban, de a paranoia okozta túlkapások mellett más botrányok is árnyékot vetettek korunk biztonsági törekvéseire. Sahruk Kan indiai színész közelmúltbeli londoni látogatásakor éppen a teljes testszkenner kapcsán keveredett kínos helyzetbe, amikor meglepetten tapasztalta, hogy a repülőtér személyzete az előírásokkal ellentétben nemhogy megsemmisítette, de kézről kézre adta a biztonsági ellenőrzéskor virtuálisan „levetkőztetett” felvételt. A leleplezés nyomán aligha tagadható, hogy a testszkennerek készítette felvételekkel igenis vissza lehet élni.

A röntgenszkenner egészségügyi kockázatára is igen sokan igyekeznek felhívni a figyelmet, de az Inter-Agency Committee on Radiation Safety nevű szervezet hivatalos jelentése szerint a TSA által bevezetett szkennerek sugárzási szintje bőven az elfogadható kategórián belül van – igaz, azt már nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit is takar, és hogy egy várandós kismama esetében pontosan mekkora kockázatról lehet szó egy ilyen vizsgálat során.

A kérdés tehát továbbra is adott: vajon csak meztelenül lehetünk teljes biztonságban? A védelem pedig nem jelenti méltóságunk védelmét is? (travel, mti)