Kedden Oroszország, Kína és Kanada is megígérte, hogy csatlakozni fog a kiotói egyezményhez, magára hagyva ezzel az Egyesült Államokat. A Föld-csúcson először Mihail Kaszjanov orosz kormányfő jelentette be, hogy Moszkva hamarosan ratifikálja a káros anyagok légkörbe bocsátását korlátozó, 1997-ben született kiotói megállapodást.
Magára maradhat az USA
Colin Powel és az Amerika elleni vádak. George W. Bush elnök külügyminiszterét küldte a csúcstalálkozóra.Reuters-felvételNem sokkal később Moszkvában Vlagyimir Putyin is hasonlóan nyilatkozott. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi törvényhozásában az egyezmény ratifikálását. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök pedig közölte, hogy Kína már jóvá is hagyta az egyezményt, amely arra kötelezi a fejlett ipari országokat, hogy 2012-re öt százalékkal csökkentsék az 1990-es szint alá szén-dioxid-kibocsátásukat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke meg van győződve arról, hogy hosszú távon az egyetlen nagy ellenző, Washington is közeledést mutat majd. Különösen Moszkva lépése nagyon fontos, hiszen az orosz álláspont a csúcs elején még inkább az elutasítás felé hajlott, márpedig ez alaposan késleltette volna az egyezmény életbelépését. Az orosz bizonytalanság oka, hogy Moszkvának nem fűződik gazdasági érdeke a szigorú korlátozások betartásához. A megállapodás ugyan lehetővé teszi, hogy azok az országok, amelyek nem használják ki kvótáikat az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásában, feles kvótáikat eladhatják a gazdagabb ipari államoknak. Oroszország több milliárd dolláros üzletet várt ettől, mivel azonban legnagyobb potenciális „piaca”, az Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a szerződéshez, az üzlet nem ígérkezik olyan gyümölcsözőnek. Putyin egyébként úgy fogalmazott, hogy az orosz csatlakozás előtt több kérdés is tisztázásra vár. Ebbe a körbe sorolta annak megállapítását, hogy Oroszország milyen mértékben járul hozzá a világ környezeti állapotának helyreállításához, összefüggésben azzal, hogy területe jelentős részét a légkört tisztító erdők alkotják. Moszkvában egyébként kedden jelentették be, hogy komoly mértékben növelni fogják a környezetvédelmi bírságok összegét. A jövőben büntetni fogják a kőolajtermékek kiöntését, sőt a hó folyókba kotrását is. Azok, akik vízparton mossák autójukat, 1500-2500 rubeles – kb. 2–3 ezer koronás – bírságra számíthatnak majd. A johannesburgi tárgyalások legnagyobb vitatémájává a nők körülmetélése vált. A vita tíz szón folyt, amit Kanada javasolt a nők körülmetélésének megakadályozása és az abortuszhoz való joguk garantálása érdekében. Javaslatukat támogatja Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az EU és Dél-Afrika is. Kanada emberi jogi csoportok támogatásával szeretné elérni, hogy az Afrikában elterjedt gyakorlatot határozottan elítéljék.
Az eddigi legforróbb téma, a megújítható energiaforrások ügye viszont csitulni látszik. Az Egyesült Államok és az olajexportáló országok keresztülvitték az akaratukat, és a tiszta energia fontosságát hangsúlyozó Európai Unió puhított a pontos határidőket előirányzó álláspontján. A Föld-csúcs meghatározó politikai dokumentumát – a gazdasági fejlődés fenntartását, a környezetvédelem erősítését és a szegénység elleni küzdelmet szolgáló akciótervet – szerdán fogadták el a találkozón részt vevő állam- és kormányfők a dél-afrikai értekezleten. (MH, MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.