Utazz

Ma 375 éves Montreal városa

Háromszázhetvenöt éve, 1642. május 17-én alapították meg Kanada második legnagyobb városát, Montrealt.A városnak otthont adó, azonos nevű szigetet 1535-ben fedezte fel Jacques Cartier francia felfedező, Kanada névadója, amikor az Ázsiába vezető átjárót keresve az Atlanti-óceán felől felhajózott a Szent Lőrinc folyón.
MTI

2017. május 17. 02:00

Háromszázhetvenöt éve, 1642. május 17-én alapították meg Kanada második legnagyobb városát, Montrealt.A városnak otthont adó, azonos nevű szigetet 1535-ben fedezte fel Jacques Cartier francia felfedező, Kanada névadója, amikor az Ázsiába vezető átjárót keresve az Atlanti-óceán felől felhajózott a Szent Lőrinc folyón.

A szigeten található 233 méter magas hegyet naplójában „le mont Royal” néven említette, feltételezések szerint később a sziget és a város is erről kapta a nevét. A szigetet ekkor már évezredek óta lakták a First Nations néven emlegetett nomád, majd félnomád bennszülöttek. Cartier elsőként találkozott az ott élő irokézekkel, felkereste falujukat, Hochelagát is, amely azonban nyomtalanul eltűnt, mire a másik francia felfedező, Samuel de Champlain 1603 júliusában odaérkezett.

Az Új-Franciaországot és Québec városát megalapító Champlain 1609-ben a szigeten (a mai óváros területén) prémkereskedő állomást létesített, majd követték őt az első misszionáriusok is. 1639-ben Jérome Le Royer de La Dauversiere kapott telepesi jogokat a terület felett, megalapította a Société Notre-Dame de Montréal vallási társaságot, amelynek a helyi törzsek keresztény hitre térítése és egy katolikus település létrehozása volt a célja. Az általa megbízott, harmincéves Paul Chomedey de Maisonneuve katonatiszt vezette francia telepesek első csoportja 1642. május 17-én érkezett meg a szigetre. A déli parton hozták létre Ville-Marie de Montreal nevű településüket, amely Montreal néven 1705-ben szerepelt először a hivatalos okiratokban. A letelepedők kápolnát és Jeanne Mance nővér vezetésével kórházat építettek.

Az árvíz, a kemény telek és az irokéz támadások megtizedelték a kolóniát, amelyet Maisonneuve 1652-ben száz önkéntes francia telepes toborzásával mentett meg a pusztulástól. A zord körülmények elijesztették a nőket, a nemek kirívó „aránytalanságán” XIV. Lajos eladósorban lévő lányok verbuválásával kívánt javítani. 1663 októberétől egy évtized alatt 760-1000 hajadon érkezett Új-Franciaországba, utazási költségeiket és hozományukat a kincstár állta. A „király leányai” (les filles du roi) teljesítették kötelességüket, 1672-re a népesség elérte a 6700-at, Ville Marie de Montreal lélekszámában is gyarapodásnak indult.

A Szent Lőrinc és az Ottawa folyó találkozásánál fekvő város felfedezőutak bázisává, közlekedési és szállítási csomóponttá, prémkereskedelmi központtá vált. 1701-ben békét kötöttek az irokézekkel, de tovább harcoltak az angolokkal. Québec város eleste után, 1759-ben Montreal Új-Franciaország fővárosa lett, 1760-ban brit kézre került, az 1763. évi párizsi békeszerződéssel végleg brit gyarmattá vált. A háború véget ért, de a város életének alakulását még két évszázadon át az angol-francia ellentétek mozgatták, békéjét politikai csatározások és amerikai területszerzési próbálkozások ásták alá.

A Lachine-csatorna 1825-ös megnyitása vonzotta az ipartelepítést, a gazdasági ereje növekedésével egyre terjeszkedő település Kanada kereskedelmi központjává vált. 1832-ben várossá nyilvánították, 1841 és 1849 között az Egyesült Kanada (a mai Ontario és Québec) fővárosa volt. Kikötőjébe érkeztek meg a rakományok Európából, a hajók 800 km-t navigáltak fel a Szent Lőrinc folyón, hogy kirakodjanak.

A 20. század elején megindult fejlődés Jean Drapeau polgármester 1954. évi megválasztásával kapott új lendülete Montrealt a világvárosok sorába emelte. Ultramodern metrórendszert és hozzá kapcsolódva – a kemény tél elviselését megkönnyítő – föld alatti üzleti negyedet és várost építettek ki, felújították a turistacsalogató történelmi negyedet, 1967-ben világkiállítást, 1976-ban nyári olimpiát rendeztek, 1978-ra Forma-1-es pályát építettek. Bár a gazdasági elsőséget Torontónak kellett átadnia, Montreal továbbra is fontos ipari, pénzügyi és kereskedelmi központ maradt, folyami kikötője máig a legnagyobb a világon. A növekedéssel a kulturális fejlesztések is lépést tartottak, színes kínálatával kiérdemelte a Kanada kulturális fővárosa címet. Kikapcsolódást nyújtó, óriási parkjai közül az 1876-ban átadott Mount Royalt a New York-i Central Park megálmodója, Frederick Law Olmsted tervezte. A város 11 felsőoktatási intézményében 170 ezer diák tanul, a száz lakosra eső diákok száma 4,38, amellyel még az egyetemi városként elismert Boston mutatóit (4,37) is megelőzi.

A mai Montrealban és elővárosaiban több mint 4 millióan laknak. Kanada második legnagyobb, Québec tartomány legnagyobb városa, Párizs mögött a világ második legnagyobb franciaajkú települése, lakóinak 60 százaléka beszél franciául. Québec tartományban a hivatalos nyelv a francia, így a város neve is Montréalként írandó, de az ékezethez a közhasználatban kevesen ragaszkodnak.

2011-ben – a nemzetközi nőnap alkalmából – kései tisztelgésként az addig városalapítóként elismert Paul Chomedey de Maisonneuve mellé az Hotel-Dieu de Montréal kórházat megalapító és vezető Jeanne Mance nővért is a város társalapítójává nyilvánították.

A városalapítás most esedékes 375. évfordulója előtt gazdag programkínálattal tisztelegnek. A Montreali Operaház 2017 márciusában „Another Brick In The Wall – The Opera” címmel világpremieren gondolta újra a Pink Floyd együttes The Wall című legendás albumát a zenekar alapító tagja, Roger Waters közreműködésével. (MTI)

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Pozsony

Több százezer eurós büntetést kaphat az Arriva

építőanyag

Jövőre az ideinél is drágábban építkezhetünk

Párkány: egyelőre nem tesztelik a hajléktalanokat

Párkány: egyelőre nem tesztelik a hajléktalanokat

komárom

Komárom – Nem veszi meg a volt poliklinika épületét a szlovák állam

iskola

Horváth Péter: A téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki

MZ SR

A főorvos figyelmeztet: Fél az oltástól? A kórházban ez a kezelés…

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.