Késett a repülőgépe? Nem mindig jár kártérítés

Még el sem kezdődött a nyári szezon, de már egyre több az olyan hír a sajtóban, amely jelentős késésekről, kinn rekedt utasokról, vagy olyanokról szól, amikor a megvásárolt jegy ellenére mégsem tudnak elutazni, mivel a légitársaság valamilyen ok miatt törli a járatot, és a következő gép csak pár nap, vagy akár egy hét múlva indul, erre lehetne átfoglalni a jegyet, ám sokszor már nincs szabad hely a gépen, így elmarad a várva várt nyaralás. Mit tehet az utas a fenti helyzetben, mire számíthat, mely költségeket kell megtérítenie a légitársaságnak, és melyek azok a kiadások, vélt vagy valós sérelmek, amelyért nem felel a légitársaság?

A három hír alapján mutatjuk be a légi utasok jogait, melyet érdemes mindig észben tartani, mivel a késések, a törlések száma – ahogy közeledünk a nyári főszezon felé – egyre több lesz. Az elsőnél fontos megjegyezni, hogy a késés oka a rossz időjárás volt, olyan nagy volt a szél, hogy a Wizz Air gépe nem tudott leszállni a repülőtéren. Ez pár napig nem is változott, így csak szombaton tudtak hazatérni az utasok (akik alig kaptak információt, magukra hagyta őket a légitársaság). A másik eset, amikor a járattörlés miatt el sem tudtak indulni a nyaralásra az utasok, helyette öt nappal későbbi járatra ajánlottak átfoglalási lehetőséget, amely csak néhány utasnak volt megoldás (a szabadságok, illetve helyhiány miatt). És a harmadik, amikor a charterjárat 22 órás késéssel érkezett meg az egyiptomi nyaralóhelyre (ez esetben az utazási iroda is felajánlotta a kártalanítást, a fel nem használt szolgáltatásokra, az egy nappal rövidebb kinntartózkodás miatt). Itt műszaki ok volt a késés oka.

Az uniós jog (a légi utasok jogairól szóló, EK 261/2004-es törvény) szerint a légitársaság köteles minden esetben gondoskodni az utasokról, állni a késéssel arányos, életszerű kiadásokat, és adott esetben még kártérítést is fizetni. Mivel időjárási ok volt a törlés oka Madeirán, ezért ez rendkívüli körülménynek számít, kártérítés nem jár. Ám minden költséget, azaz az étkezést, a szállást (életszerű összegig), az esetleges taxit — a repülőtérről a szállodába és vissza – meg kell fizetnie a légitársaságnak. A másik esetben, amikor a járattörlés az induló utasokat is érintette (mivel nem tudott leszállni a gép) szintén ez alapján kell megítélni, azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem jár szállás, legfeljebb időarányos étkezési hozzájárulás, mivel a gépet az indulásnál törölték. És bár jogosnak tűnhet az igény, hogy a lefoglalt szállást kifizettessék a légitársasággal, az elmaradt nyaralás miatti fájdalomdíjjal együtt (van, akik több ezer eurós sérelemdíjat szeretnének – ezért még Facebook csoportot is létrehoztak, hogy egymást hergeljék az utasok), az uniós szabály egyértelmű ebben a kérdésben: a kapcsolódó szolgáltatásokért nem felel a légitársaság. Ha mégis ilyen kiadása van az utasnak, akkor azt a biztosítónál kellene követelni, feltéve, ha volt utasbiztosítása, vagy sztornóbiztosítás (ezt minden utazásra érdemes kötni, vagy éves biztosítást is lehet vásárolni).

És végül a harmadik eset, amikor 22 órát késett a gép műszaki okok miatt – az uniós bírósági gyakorlat szerint a műszak ok az esetek többségében nem számít rendkívüli körülménynek, mivel a légitársaság felelősége, hogy karbantartsa a gépparkot. Így, mivel Egyiptom a 1500-3500 km-es sávba esik, 400 eurós kártérítést kaphatnak az utasok.

Az uniós szabály minden, unió területéről induló légitársaságra vonatkozik, visszaúton csak az EU-s cégekre. Mindegy, hogy menetrend szerinti, vagy charterjáratról van szó. Késés esetén (2 órát meghaladó) étkezést, és ha kell szállást kell biztosítani, három órát meghaladó késés pedig (1500 kmig, 1500-3500 között 4 óra) járattörlésnek számít, azaz ez esetben már a kártérítés is jár, ha nem rendkívüli körülmény miatt történt a törlés. Minden ilyen esetben – ha a légitársaság nem segít a helyszínen – az utasnak érdemes minden kiadásról szóló számlát gyűjteni, és azt elküldeni a légitársaságnak, hogy fizesse meg.