Kedvezményes kártyával drágább a városnézés

ÖSSZEFOGLALÓ

Ha városnézési célzattal indulunk neki az utazásnak, érdemes még otthon előre tájékozódni a látnivalókról, kigyűjteni a belépők és buszjegyek árát, és megtervezni a programot. Ilyenkor sosem a városnéző buszok és a kombinált belépők vagy városi kártyák kínálatát térképezzük fel, hanem azokat a lehetőségeket, melyeket az átlagos városlakóknak szántak, nem a turisták beetetésére.

Véleményünk szerint a kombinált kártyák túl drágák, az idő pedig rendszerint túl rövid ahhoz, hogy ki tudjuk használni az összes kedvezményt, amit nyújtanának. A turistabuszok pedig egyszerűen feleslegesek. Sokaktól hallunk ezzel ellentétes véleményt: bizony érdemes megvenni ezeket a kártyákat, hiszen a tömegközlekedés és a legérdekesebb látnivalók mind „ingyenessé” válnak, ha kiadunk egy zsák pénzt egy ilyenre. Ráadásul a szervezést is megspórolhatjuk, hiszen csak meg kell néznünk azokat a dolgokat, amiket a városkártya kínál.

Tényleg megéri?

A városnéző buszokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján arra juthatunk, hogy sokkal jobban megéri a helyi tömegközlekedést választani. Egy párizsi buszjegy például nincs két euró, a hop on-hop off busz napi ára ezzel szemben közel harmincat kóstál. Ha pedig jól választjuk meg az útvonalunkat – a fények városánál maradva, például, ha a 69-es buszra szállunk, az élmény is ugyanaz lesz. De ki tudja, a számos kedvezményt kínáló – igaz, borsos árú – kártyákat áttekintve hátha más lesz a véleményünk.

Kisebb városban, ingyenes kártyával tehát jó ez a műfaj, de mi a helyzet a fizetős kártyákkal a nagyvárosokban? Utánanéztünk, hogy az egyik legnépszerűbb európai fővárosban, Párizsban mennyibe kerül ez a kártya, mit tartalmaz, hány napra váltható, mely fontosabb látnivalókért kell külön fizetni. A legrövidebb időtartamra szóló kártya árát összehasonlítottuk a tömegközlekedési jegyek és a látnivalók áraival. Feltételezve, hogy a kártyát megvásárló turista még életében nem járt a városban, a szállása pedig nem közvetlenül a belváros kellős közepén van, napijegyekkel, és a pár nap alatt letudható, legnépszerűbb látványosságok belépőivel számoltunk.

Párizsban ha városnéző kártyára fáj a fogunk, Paris Passt lehet váltani. A Paris Passt kettő, négy, illetve hat napra vásárolhatjuk meg. A kétnaposért 105 eurót, a négynaposért 153 eurót, a hatnaposért 186 eurót kell fizetni. Diák-, illetve gyerekkedvezmény van, de jó tudni, hogy az állami múzeumokba a 26 év alatti EU-állampolgárok ingyen mehetnek be. A Paris Pass 55 párizsi múzeumba, 7 látnivalóba ad ingyenes belépési lehetőséget, ráadásul kikerülhetjük vele a jegypénztáraknál kígyózó sorokat is. Korlátlanul használható a teljes párizsi közlekedési rendszer, a cég hop on-hop off járatai, kapunk egy 120 oldalas útikönyvet – feltételezhetően angolul vagy franciául –, és bizonyos boltok és éttermek is kedvezményt adnak a vásárlás, fogyasztás végösszegéből, ha felmutatjuk a kártyát. Sőt, egy szajnai hajóút, versailles-i kastélybelépő és egy borkóstolás is benne van a kártya árában – már csak az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mit tudunk ebből kihasználni.

Ha először járunk Párizsban, az Eiffel-torony, a Louvre, a Musée d'Orsay, a Notre Dame, a Montmartre a Sacré Coeur-rel és a Champs-Élysées a diadalívvel az első napokban biztosan le fog kötni, a további izgalmak csak ezek után következnek. A Paris Pass ezek közül csak az Eiffel-tornyot nem tartalmazza, ide a belépő, ha a tetejéig akarunk liftezni – és miért ne akarnánk, ha most járunk itt először? – 14 euró. Ha erre nem telik, mégis fel akarunk jutni a toronyba, 5 euróért a második emeletig lépcsőzhetünk. Ez egy edzéssel is felér, máris spóroltunk egy aerobikbelépőt! Tehát ha a városlátogatásunk első két napjába a leghíresebb látnivalókat tuszkoljuk bele, és egyiknél sem időzünk túl sokat, 119 euróból jövünk ki fejenként, ha Paris Passt váltunk. A sportosabbak és spórolósabbak pedig 110 euróból jöhetnek ki.

Hajóúttal és palacsintával együtt is olcsóbb

Ha minden jegyet magunk veszünk meg, a tömegközlekedésért két napra 16,65 eurót kell fizetnünk. De olcsóbb, ha egy tízes gyűjtőjegyet vásárolunk 12,70 euróért, és ezzel gazdálkodunk – ez akár megosztható több ember között is, ha nincs fejenként tíz jegyre szükségünk. A Louvre-belépő 11 euró, a Musée d'Orsay 9 euró, a diadalívbe felmászni 8 euró. A Sacré Coeur ingyenes, a Notre-Dame-ért is csak akkor kell fizetni, ha fel akarunk mászni a 387 lépcsős harangtoronyba, ez 8,50 euróba kerül. Így összesen 67,15 eurót költünk két nap alatt fejenként, ha pedig a gyűjtőjeggyel és az Eiffel-toronnyal is spórolunk – tehát csak a másodikig lépcsőzünk – ez 54,20 euró lehet.

Ha valakit a kártyához járó, grátisz szajnai hajóút izgatna: egy egyórás hajókázás 12,50 euróba kerül, ha pedig palacsintázni és iszogatni is szeretnénk a hajón, 18,60 euróért tehetjük meg például ennél a társaságnál. Így a végösszeg még mindig csak 85,75 euró, szemben a Paris Pass 119 eurójával. Persze nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy mennyire sokrétű szolgáltatásokat kínál a városkártya, de az igazat megvallva, ha mindent szeretnénk élvezettel megnézni, még a fenti lista sem fér bele két napba – a Louvre-ban bolyongva simán el lehet tölteni egy egész napot –, nem hogy azok a dolgok, amiket a Paris Pass kínál. Talán aki már látta a főbb látnivalókat, és bort kóstolna, Versailles-ba látogatna, vagy sok kisebb múzeumot megnézne rövid idő alatt, annak lehet, hogy megéri kiváltani a Paris Passt, de még ez sem állítható biztosan.

Szóval továbbra sem győzött meg bennünket e a kártyáknak az értelméről a Paris Pass: bár nagyon vonzóak az általa igénybe vehető lehetőségek, egyszerűen lehetetlen kihasználni az összes kínált programot. Mondhatnánk, hogy ez csak a kétnaposra igaz, de a hatnapos árából sem a legmegfelelőbb ár-érték arányra következtet az ember. (travelo)