Egy földrengés tragikus következményei

Lavináról hallva a legtöbb ember a hóomlásra gondol, pedig másfajta vagy „kombinált” lavinák is ismertek. Különösen a vulkánok környékén gyakoriak az ún. sárlavinák vagy iszapfolyások, amelyeket egy indonéz eredetű szóval laharnak is neveznek. Ezek rendszerint olyankor keletkeznek, amikor a vulkánkitörés megolvasztja a hegyoldalt borító havat és jeget, amely a kilökődő vulkáni hamuval és a laza kőzettel egyesülve bizonyos körülmények között hatalmasra duzzadt, gyors áradatként lezúdul a környező völgyekbe és mindent maga alá temet. A kolumbiai Nevado del Ruiz nevű tűzhányó 1985-ös kitörésekor 23 ezer ember vesztette életét. Még több áldozata volt annak a – Per- történetében legnagyobb – földrengésnek, amely 1970. május 31-én, vasárnap pattant ki és megrengette a Cordillera Blanca hegységben található 6 768 m magas Huascaran környékét is. Ez a hegycsúcs a trópusi övezet legmagasabb pontja, így aligha meglepő, hogy az örök hóval borított hegy tövében trópusi növények pompáznak. A Cordillera Blanca egyébként a hegymászók paradicsoma, hiszen viszonylag kis területen 27 olyan hegycsúcs található, amelynek magassága meghaladja a hatezer métert. A szóban forgó időszakban egy 15 fős csehszlovák hegymászócsoport is a Huascaran oldalán tartózkodott, amikor a földmozgás megkezdődött. A mindöszsze 45 másodpercig tartó rengéssorozat következtében egy 70-90 m vastag, kb. 2 km széles, elsősorban jégből és hóból álló takaróréteg indult el a Huascarán nyugati oldalán a csúcstól lefelé és hatalmas tömegű szikladarabot, törmeléket és morénát sodort magával. A lavina alig 2-4 perc alatt 15 km-t tett meg, s helyenként 100 m magas hegygerincek fölött is átrepült. A lezúduló jég- és kőzettömeg több ágra hasadt és a számítások szerint sebessége 225-450 km között volt. Az egyik ág teljesen megsemmisítette Yungay városkát, amely 230 méterrel a Santa folyó fölött található, ennek ellenére a sziklákból, fatörzsekből és iszpból álló lavina mintegy 10 méteres vastagságban elborította. Az emberek előbb fehér felhőket észleltek közvetlenül a hegy teteje alatt, majd egy hatalmas lökéshullám ért hozzájuk, amely gyökerestől kitépett fákat és hatalmas porfelhőt is magával ragadt. Fél perccel később érkezett csak meg a dübörgés hangja, s ez volt az utolsó pillanat, amikor még gondolni lehetett a menekülésre. Vagy ezer személynek sikerült a közeli dombon található temetőbe futnia, további 500 embernek, zömében gyermeknek az mentette meg az életét, hogy éppen a város melletti hegyen sátrat ütött Berolina cirkusz előadását nézték. A másik ág Ranrahirca települést semmisítette meg. Egy önálló sár- és kőfolyam a csehszlovák hegymászók táborára zúdult - valamennyien meghaltak. A katasztrófa végső mérlege: 75 ezer halott.