Nemcsak olvasta az Új Szót, hanem szerepelt is benne

Nem mellesleg pedig Új Szó első olvasóinak egyike, sőt, alig 7-8 évesen már írtak és fényképet is közöltek róla a lapban. „Nagyapámmal, Kiss Imrével és édesanyámmal, Hanák Máriával az Erzsébet-szigeten laktunk, amikor 1948-ban megjelent az Új Szó – emlékezett vissza Magdika, aki egyévesen maradt félárva, miután édesapja odaveszett a 2. világháborúban a fronton. – Nagyon nagy volt az öröm, hogy végre magyar újságot is lehet kapni, nagyapa volt az első, aki a szigeten megrendelte a lapot. Sokáig nálunk gyűltek össze a szomszédok is, és esténként felolvasásokat tartottak. Vagy közösen hallgatták a rádiót, mert az sem volt akkoriban még másnak az utcában. Nagyapa és később édesanyám is legtöbbször a kapuban várta a postást, mikor hozza már az újságot. Megszakítás nélkül 2012-ig voltunk előfizetői az Új Szónak, azóta pedig itt, a nyugdíjasklubban olvasgatom, mert ide is jár.” Azt is elárulta, hogy főleg a véleményrovatot és a régiót kedveli, de átfutja a sporteredményeket is. 

Magdika régi, megsárgult, de gondosan fóliába csomagolt újságkivágást vesz elő. Nem csoda, hogy óvja, vigyáz rá, hiszen az 1949-ből származó cikk róla szól. „Bajcson volt egy ünnepség, azon léptünk fel a komáromi tánccsoporttal – emlékezett vissza. – Én balettre is jártam, nagyon szerettem táncolni. Úgy emlékszem, Nagy Jenőnek hívták az újságírót, aki a cikket írta. Nagyapa sokáig kivágta az újságból a neki tetsző írásokat, de a legtöbbet kidobtam. Most már sajnálom, biztosan lenne köztük néhány érdekesség.”

De lássuk, mit is írt a korabeli lap a kislányról: „Hanák Magdinak volt az est folyamán a legnagyobb sikere. Ez azonban nem csoda. Hiszen ez a pöttömnyi csöppség olyan táncakrobáciával lepte meg a közönséget, amellyel fővárosi viszonylatban is ritkán találkozunk. Számának többszöri megismétlése után ölembe vettem a kis művésznőt, és megkérdeztem tőle, hogyan került a művészdobogóra. »Két éve, amióta iskolás vagyok, tanulok táncolni. Hetente kétszer szoktam próbálni, kedden és pénteken. Nagyon szeretek táncolni, és boldog vagyok, ha tapsolnak nekem. A múltkoriban csokoládét és egy babát is kaptam, annak is nagyon örültem.«”

V. Krasznica Melitta