Új tapasztalatok a zöldtrágyaféleségek növényvédelmi szerepéről

A zöldtrágyanövények termesztésének kiszélesítése kívánatos lenne régiónk mezőgazdaságban is. Az eljárás előnyeiről, a zöldtrányanövények talajtisztító hatásáról már számos szakcikk született. Az alábbiakban a Kertészet és Szőlészet című szaklap alapján a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, valamint a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara közös vizsgálatainak eredményeit ismertetjük.

Fonálférgek ellen

A termesztés eredetű, úgynevezett botanikai nematicidek közül a legismertebbek a bársonyvirág vagy már néven büdöske egyes fajai (Tagetes patula, T. erecta), amelyeknek a hatóanyagát (terhielin) más elkülönítették és a gyártásával is megpróbálkoztak. Ennek ellenére a gyakorlati felhasználásra – a magas költségei miatt – nem került sor. A hazai uborka- és paprikahajtásban s megpróbálkoztak a sávos Tagetes-termesztéssel, azonban a lombozatának bőrnyugtalanító (csípős) hatása miatt a folytatás elmaradt.

A kísérleti munkánk során kezdetben a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) fonálféreg elleni hatását vizsgáltuk sárgarépa termesztésben. Az ország homokos talajú vidékein a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogynehapla) a sárgarépában nagy mennyiségi és minőségi károkat okoznak. A belterületen, a zártkertekben és a településekhez közel eső határrészeken folyó monokultúra jellegű termesztés kedvez a fonálférgek elszaporodásának. Ha ehhez hozzáveszszük azt, hogy a legközönségesebb gyomnövények, például a fehér libatop és a szőrös disznóparéj is gazdanövényei a Meloidogyne fajoknak, azt lehet mondani, hogy itt bármikor számítani kell a fonalférgek károsítására. Ilyen körülmények között pedig nemcsak a gyökérzöldségféléket (petrezselyem, sárgarépa, zeller), de a fűszer- és a csemegepaprika termesztését is veszélyeztetik.

Kísérleti eredmények

Szeged környéki településeken, több kiválasztott területen a mézontófű termesztése és virágzáskezdeti talajba forgatása után vetettünk sárgarépát, és a betakarításkor fonálféreg-fertőzöttséget összehasonlítottuk a facélia elővetemény nélküli parcellákéval. Az eredmény meggyőzőnek bizonyult, látványosan javult a mézontófű elővetemény hatására a piacképesség. Példaként említhetjük azt a forráskúti házikertet, ahol facélia előveteményű parcellában a sárgarépagyökér átlagos hossza 16,8 cm volt, és csak szórványosan mutatkozott apró gubacsosodás, amíg a kezeletlen területen a répa csupán 7,6 cm hoszszúságot ért el, és jelentős gubacsosodás, valamint szőrős gyökerűség mutatkozott.

A fonalférgek elleni kedvező hatást homoki paprikahajtásban is előre lehetett jelezni. A kísérletben fonálféreggel (Meloidogyne incognita) erősen fertőzött növényházban két paprikakultúra közé őszi facéliát iktattunk be. A kelést követően – meglepetésre – tömeges cserebogár (anomala vitis) pajorpusztulás jelentkezett. Az állatok praemortális állapotban jöttek fel a talaj felszínére, és ott pusztultak el. A következő tavaszon az ugyanott hajtatott paprikában hozamnövekedés volt mérhető, tehát a közbeiktatott facélia kedvezően hatott a terméseredményre a gyökérgubacs-fonálférgek jelentős visszaszorításával.

A továbbiakban a fehér mustárt (Sinapos alba) és az olajretket (Raphanus sativus) is bevonult a kísérletekbe. Üvegházi körülmények között, tenyészedényekben vizsgáltuk a zöldtrágyanövények hatását a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) fiatal L3-as lárvái ellen. 30 napos expozíciós idővel, magas ismétlésszám mellett jelentős pajorpusztulást tapasztaltunk. A pusztulási értékek kezeletlen állományhoz viszonyítva 50–70 %-os értékeket mutattak, amiben a mézontófű valamivel kiemelkedett.

A megfigyelések általában kiemelik a zöldtrágyanövények gyomelnyomó hatását is. Ennek alátámasztására felvételezéseket végeztünk. Kiskunfélegyháza határában, olajretek táblákban. A táblaszéleken a gyéren kelt növényállomásban a parlagfű (Ambrosia elatior) tőszáma 70–80%-kal magasabb volt, mint a beállt, sűrű növényzetben.

A talajfertőtlenítés jövője lehet

A jövő mezőgazdaságában a növényvédő szerek használatának jelentős korlátozására lehet számítani. Ezt jelzik az ökológiai és az integrált termesztésben előírt követelmények is. A különböző növényvédő szerek közül a talajfertőtlenítők korlátozása talán a legszigorúbb. Ez természetes is, ugyanis ezek a nagyhatású vegyszerek durván beavatkoznak a talaj életébe, rombolják a termesztési folyamatokat.

A talajlakó kártevők ellen azonban továbbra is védekezni kell. A pajorok és a drótférgek 2–5 évig is a talajban élnek, ezért hosszú távon károsítanak. A fiatal lárvák alig táplálkoznak, de később rendkívül falánkak. Az előző évek száraz, meleg időjárásának következtében fokozódott az előtte jelentéktelen zöld és rezes cserebogár (Anomala vitis és A. dubia) kártétele a homoki területeken, így a gazdálkodó ember számára nagy gondot okoz a rendszeres jelenlétük.

A növénytermesztés egyes területein felválthatja a talajfertőtlenítő szereket a zöldtrágya növények átgondolt, célirányos termesztése. Felismerve a talajtisztító szerepüket, egyes Európai Uniós országokban szinte kötelezően előírják bizonyos növényféleségek (pl. burgonya, cukorrépa, kertészeti kultúrák) termesztése esetén a zöldtrágyanövények vetésforgóba illesztését.

A zöldtrágya hatásmódja

A zöldtrágya növények talajfertőtlenítő hatása a következőkön alapul. A vizsgálatok kiderítették, hogy egyes keresztesvirágú (Brassicacae) és más növények gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek elsősorban izotiocianátok, amik hidrolizálnak, majd gázosodnak a talajban. Ezeket a hatóanyagokat a gázosodásuk miatt a külföldi szakirodalom biofumigásoknak nevezi. A ciántartalmú vegyületek erőteljesen pusztítják a talajban található károsítókat: az állati kártevőket ás a kórokozókat egyaránt. (Gondoljunk csak a magyar növényházakban nemrég még alkalmazott Di-Trapex márkanév talajgőzölő szerre, aminek a hatóanyaga metil-izo-tiocianát volt).

Összefoglalóan megállapítható, hogy a zöldtrágyaféleségeknek érdemes nagyobb szerepet szánni a honi mezőgazdaságban, már csak azért is, mert az EU-s irányelvek a szántóterület jelentős csökkenését irányozzák elő a jövőben. Ebben a helyzetben a kis földterületek tulajdonosai könynyebben eleget tudnak tenni a törvény által előírt művelési követelményeknek, és közben jelentős növények termesztésének már leírt kedvező hatásaival (talajtermékenység fokozása, parlagfű elleni védekezés, általános gyomirtás stb.)