Bécsbe költözésem óta szinte nem telt el nap, hogy a belvárosi, párban álló betonóriások mellett ne haladtam volna el. Először csak csúnya monstrumoknak neveztem őket magamban, mert egyáltalán nem illettek a gyönyörű épületekkel körbevett parkok kellős közepére! Ha kérdeztem, a helyiek csak rövidre zárva, morcosan közölték velem, hogy „ez ilyen háborús örökség”. Rosszalló tekintetük pedig egyértelművé tette, nem akarnak velem erről diskurálni.

„Tudja, kedves, úgy van ez ám, hogy jóllakatjuk őket felül is, meg alul is, aztán mindent megtesznek nekünk, amit csak akarunk! Onnantól már mink parancsolunk mindnek, mert mind egyforma.” Soha nem felejtem el, amikor még kezdő kutatóként egy ősz hajú, derékfájós nő egy beszélgetésünkkor ezt mondta.

„Tudja, kedves, úgy van ez ám, hogy jóllakatjuk őket felül is, meg alul is, aztán mindent megtesznek nekünk, amit csak akarunk! Onnantól már mink parancsolunk mindnek, mert mind egyforma.”

– Mi az, hogy cigány? – kérdezte tőlem a minap az én nyolcéves lányom, amikor a cigány üstfoltozóról szóló magyar népmesét kezdtem neki olvasni

Nagyanyáink, dédanyáink és a háborús erőszak terhe

Pár hónapja néhány pozsonyi kollégával egy szlovákiai magyar kistelepülésen próbáltuk feltárni a 20. század diktatúráinak szlovákiai magyar emlékezetét. Hetekig szervezkedtünk, leveleztünk, telefonáltunk, hogy ha már ilyen „messzire” utazunk, biztosan legyen, aki mesél nekünk a múltról.

Egészen friss kiadványként került a boltok polcaira a „beszÉLJ!” című kötet, amely egy fiktív, de mégis valós szereplő, egy református magyar gyermek szemével követi végig a csehországi deportálás történéseit, személyes élményeit.

75 éve, 1946 decemberében kezdték meg a csehszlovák hatóságok az akkori Párkányi járásban a magyar lakosok Csehországba deportálását.

Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és kutató. Bécsben él, és a Perbetei Életmesék oldalon szülőfaluja történeteit szövegezi meg. A Sigmund Freud Egyetem hallgatóit kutatásmódszertanra tanítja, amivel kiérdemelte az Ars docendi állami kitüntetést. Ezzel párhuzamosan a Femspace nevű szervezetével a külföldön élő magyar nők szakmai érvényesülését támogatja.