Toman - Egy bukás története

Ondřej Trojan műhelyében született már remek vígjáték és súlyos dráma egyaránt. 2003-ban forgatta a Želary című drámát (férfi főszerepét Cserhalmi György alakítja), mely a német megszállás idején, a világháború alatt játszódik. Főhőse egy fiatal orvostanhallgató ápolónő, aki részt vesz az ellenállási mozgalomban. A Gestapo egyre elszántabban keresi az ellenállási csoport tagjait, ezért az egyik beteg, egy parasztember segít az ápolónőn. Magával viszi egy eldugott hegyi faluba, Želaryba. Trojan mozgóképe – mely a két idegen ember kényszerű kapcsolatát tárja fel – a legjobb idegen film kategóriában bekerült az Oscar-jelölt alkotások közé. 2010-ben a cseh rendező könnyedebb témát dolgozott fel Személyazonossági igazolvány című vígjátékéban, mely négy fiatal sorsát követi nyomon a hetvenes években, azután, hogy tizenöt évesen átveszik a személyi igazolványukat. Mindkét filmre jellemző az igényes, mély, mindenre kiterjedő lélektani, valamint a kor atmoszférájának pontos ábrázolása. Ugyanez érvényes Trojan legújabb opusára is. A Toman döntően dialógusokra épülő, erősen intellektuális, súlyos film. Fontos információkkal teli, sokszor egészen tömör, rövid párbeszédei mindvégig teljes összpontosítást igényelnek. 

A címszereplő, a zsidó magyar családban született Zoltán Goldberger, azaz Zdeněk Toman (Jiří Macháček alakítja) történelmet formáló, sokoldalú személyiség volt, de kevésbé ismert, mert igyekeztek róla nem beszélni (nem éppen kirakatba kívánkozó, dicséretet érdemlő üzleti machinációi miatt). Trojan rendezése a politikai csatározásokból hasznot húzó kém és spekuláns üzletember felfelé ívelő karrierjét, majd csúfos bukását, valamint családja tragédiáját követi nyomon. 
 

A film a háború végével indít, bemutatva, hogy Toman Londonból hazatérve jelen van az ideiglenes csehszlovák kormány kassai alakulásánál. Innen startol el a férfi vitatható karrierje, ahogy morális skrupulusok nélküli, hatalomvágyó, mindenre elszánt üzletemberként belekeveredik a politikába. A politikai  kalandorkodás életforma nála; mindenen és mindenkin gátlástalanul átgázol, még a legközelebbi hozzátartozóin is. Zoltán/Zdeněk lánytestvére koncentrációs táborból érkezik haza a történet elején (ekkor a testvérek néhány magyar mondatot is váltanak egymással). Később segítséget kér az akkor már befolyásos testvérétől, de az elutasítja. Toman felesége (Kateřina Winterová) gyereket szeretne – neje intim közeledését azzal hárítja el, hogy a politikát választotta a gyerek helyett. 
Tomant testhezálló feladattal bízzák meg, pénzt kell szereznie a kommunista párt választási kampányához. Megvannak a londoni és a hazai diplomáciai kapcsolatai ahhoz, hogy tisztességtelen módon – esetenként zsarolástól sem visszariadva és csalásokhoz folyamodva – csempészáruval kereskedjen bárkivel, magas rangú politikusokkal, háborús bűnösökkel vagy akár azok áldozataival. A párt megerősödésén és a szocialista forradalom előkészítésén dolgozó politikusoktól Toman szabad kezet kap. A fifikás csaló és manipulátor a külföldről befolyó pénz nem kis részét megtartja magának, amiből fényűző életet él a feleségével. 1948 februárja után viszont a párt fejesei közül ő lett az első áldozat, az első politikai fogoly. 

Ondřej Trojan korabeli dokumentumok és szemtanúk vallomásai alapján igyekezet hűen rekonstruálni a politikai eseményeket. A dokumentarista, száraz stílus nehezíti az érzelmi kapcsolódást, egy idő után a politikai üzérkedések kezdenek átláthatatlanná, alig követhető válni. A családi, személyes, intimebb vonalra – különösen a feleség karaktere kidomborításának köszönhetően – lehet igazából rákapcsolódni.