Teendők a biokertben

A szőlőfajták közül e hónapban érik a Csaba Gyöngye, Irsai Olivér, a hónap végén pedig a Zala Gyöngye interspecifikus szőlőfajta. A szőlő finom bogyóit azonban nem csupán a biokertész a kóstolgatja, hanem a darazsaknak és madaraknak is nagyon ízlenek. Ne feledkezzünk meg ezért a csapdák kihelyezéséről. Ez lehet egy egyharmadáig gyümölcslével vagy cukros vízzel megtöltött palack is. A lébe azonban tegyünk néhány ecetcseppet is, hogy a méhek elkerüljék. Szőlőből a fent említett fajtákon kívül nagyon jó tapasztalatom van a Biankával. Ültetésre javaslom még a Pölöskei muskotályt, Médeát, Kunleányt és egyéb interspecifikus fajtákat.

Ha szükséges, ebben a hónapban még végezhetjük a csonthéjasok ritkító és fiatalító metszését. A hónap első felében ezt a cseresznyével kezdjük, majd folytatjuk a meggyel, kajszibarackkal, ringlóval, szilvával, augusztus 20-ától a hónap végéig – az időjárástól függően akár szeptember elejéig is – végezzük az őszibarack zöldmetszését. Az őszibaracknál nagyon jó, ha eltávolítjuk a letermett ágakat, felesleges hajtásokat és már most igyekszünk kialakítani a két- vagy háromvesszős termőrészeket. Minden 30 cm-nél hosszabb vesszőt kurtítsuk egyharmadával. A hónap közepéig metszhetők az almástermésűek is. Feltétlenül kurtítjuk vagy eltávolítjuk a vízhajtásokat.

Ha új gyümölcsfákat, szőlőtöveket akarunk ültetni, jó ha már most kapcsolatba lépünk faiskolákkal, hogy minél több betegségségeknek ellenálló vagy legalább toleráns csemetéket szerezzünk be. Az almatermesztés nagy problémája a biokertben a varasodás. A világon már sok varasodásnak ellenálló fajtát nemesítettek ki. A beszerzésnél ajánlatos ezeket a fajtákat kérni, keresni. Német nemesítésből a legismertebb a Remo Rewena és Rene. Francia eredetű a Florina, Gudelina és a Judacice. Az USA-ban kinemesített, varasodásnak ellenálló fajták a következők: Príme, Meledo, Angold, Jolana, Produkta. Nálam bevált a már július közepén érő Stark Eyrlist is.

A kajszibarack termesztésénél jelentős gondot okoz a fagy. Ez részint az ágak elfagyásával nyilvánul meg, részint a késő tavaszi fagyok a virágzatot károsítja és ennek következtében elmarad a termés. A Pöstyén melletti Veselén sikerült ún. faggyal szemben ellenálló kajszi fajtákat kinemesíteni. Ma már ezeket ismert fajtanevek alapján kereshetjük. Részben fagyálló a Vesna korai kajszifajta, valamint a kicsit később érő Vekarta, Vegama, Velbora és Velcot. Ezek főleg a későtavaszi fagyok elleni ellenállósága abban rejlik. Ezért még a virágzás alatt támadó moníliával is ellenállóak, hiszen a hosszabb virágzás alatt nagyobb a száraz időszak valószínűsége.

A szilvatermesztés buktatója (a biokertekben is) a vírus okozta szilvahimlő. Az eddig nagyon elterjedt Besztercei szilvafajtát jóformán nem érdemes a kertben megtűrni, mert jóízű gyümölcsöt alig szedünk róla. Ha finom szilvát akarunk termelni, kénytelenek vagyunk az új, a szilvahimővel rezitens vagy legalább toleráns szilvacsemetéket ültetni. Ilyenek pl. a Csacsajszká lapotica, Csacsajszká najbolája, Katinka vagy a Stanley.

A szamócatelepítés legmegfelelőbb időszaka a biokertben az augusztus, esetleg szeptember eleje. Az új szamócatöveket ajánlatos nitrogénnel jól ellátott helyre telepíteni. Ezt a követelményt jól kielégíti az előveteményként termelt borsó vagy korai burgonya. A szamóca termelhető a fiatalabb gyümölcsfák sorközein is vegyes kultúraként korai burgonyával, fokhagymával akár húsz évig is újratelepítés nélkül. Ebben az esetben a gyommentesítésen kívül segítsünk egy kicsit a szamócának az ostorindáit úgy folyni, hogy a korai burgonya vagy a fokhagyma betakarításával fellazított sávban gyökerezzenek és így lehetővé váljon a szamócaültetvény felújítása ültetés nélkül.

A szerző a szepsi Mezőgazdasági Iskola nyugalmazott szaktanára