Az elmúlt évtizedekben Klaniczay Gábor kutatásai derítettek fényt arra, hogy István volt az első olyan európai uralkodó, akit azért avattak szentté, mert államot és egyházat szervezett, és ehhez már nem kellett vértanúhalált halnia. I. László tehát az aktussal típust teremtett Európában – hívta fel a figyelmet lapunknak adott interjújában Thoroczkay Gábor történész. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Történeti Tanszékének docensét az államalapító király 1083-as kanonizációjának hátteréről kérdeztük augusztus 20. alkalmából.

Magyarországon ünnepségeket, kenyérszentelést és számos más rendezvényt tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából.

Hogyan fér össze az ősmagyar vallás a kereszténységgel? Mi lett volna, ha nem vesszük fel a kereszténységet? István miért egy olasz rokonra bízta a trónját, nem pedig egy magyarra? Létezik-e a turáni átok? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszolt meg Veszprémy László, az MTA doktora, akit augusztus 20-a alkalmából a középkori Magyarországról kérdeztünk.

A magyarországi katolikus egyház legfontosabb vallási ereklyéje a Szent Jobb, a legenda szerint I. István király mumifikálódott jobb keze. Bár három tudós bizottság is vizsgálta, minden kétséget kizáróan egyik sem tudta kijelenteni, hogy valóban a szent király felső végtagjáról van szó. A hit azonban nem bizonyítékok kérdése, sokkal inkább az ereklyéhez fűződő érzelmi viszonyról szól, és a Szent Jobbot évszázadokon át kiemelkedő tisztelet övezte.

Szlovákiában hetvennél is több templomot vagy kápolnát találunk, amelyet Szent István király tiszteletére emeltek. A csábrági várrom alatti tisztáson van az egyik, amelynek az állapota mielőbbi segítségért kiált.

Nemzeti ünnepünk alkalmából extra melléklettel és kvízzel is készültünk.

Szent István a magyar történelem talán legfontosabb szereplője, a nevéhez köthető államalapítás pedig históriánk legmeghatározóbb kulcseseménye. Az államalapítás folyamata ugyan már Géza nagyfejedelem idejében elkezdődött, de első Árpád-házi királyunk volt az, aki ezt a politikai döntést erős kézzel végigvitte.

Beszélgetés Körmendi Tamás történésszel.

Sokszor felvetődik, mi választja el az államférfit a politikustól. Egy jó politikus pontosan tudja, mit tehet meg és mit nem; egy bölcs államférfi annyival több ennél, hogy azon dolgok közül, amelyeket megtehet, képes kiválasztani azokat, amelyeket érdemes megtenni. István ilyen volt – nyilatkozta lapunknak Zsoldos Attila történész, az Árpád-kor egyik legismertebb professzora.

Vajon mit szólna István király ahhoz, hogy szentté avatásának napja Magyarország nemzeti ünnepe lett? Vajon gondolt-e rá, hogy tettei mennyit számítanak az utókornak, vagy csak úgy cselekedett, ahogyan helyesnek ítélte? Vajon hitt-e a krisztusi tanításokban, vagy csak felismerte a keresztény egyház történelmi szerepét? Megannyi kérdés, 2020 augusztusában. És mi mit gondolunk, mit érzünk, mit tudunk a nemzeti ünnepről?

Ünnepi szentmisét tartottak a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban az államalapító Szent István király ünnepén

Dunaszerdahely | Az egységes politikai képviselet mellett szólalt fel Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere a Szent István téren tartott megemlékezésen. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a magyar közösség érdemeit is méltatta a Szent István ünnepének tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Bár a magyar koronázási jelvényeket néhány évszázadig Pozsonyban őrizték, az utóbbi majd fél évszázadban már a magyar főváros a hivatalos tartózkodási helyük, azon belül is az Országgyűlés épülete. A korona néhány másolata viszont Szlovákiában is megtalálható és megcsodálható.

A múlt század augusztus 20-áin készült fotókat mutatunk. Ha élt már akkor, ilyen ünnepekre emlékszik?

A Nemzeti Filmintézet Magyarország filmarchívumában található egy 102 éves videó az akkori Szent István-napi körmenetről.