Szlovákiában hetvennél is több templomot vagy kápolnát találunk, amelyet Szent István király tiszteletére emeltek. A csábrági várrom alatti tisztáson van az egyik, amelynek az állapota mielőbbi segítségért kiált.
Léteznek turistalátványosságok, amelyeket ki sem lehet kerülni, és vannak emlékhelyek, amelyekhez nem lehet eljutni véletlenül. A csábrágvarbóki Szent István-kápolna az utóbbi csoportba tartozik: Csábrágvarbók (Čabraďský Vrbovok) falu határában, a Korponai járásban találjuk, egy erdei tisztáson, ahová autóval sem szabad behajtani.
Elköltözött a gróf, elpusztult a falu
Pontosabban be lehet, ahhoz viszont külön engedély kell, a környék ugyanis az itteni fauna (az erdőn keresztülfolyó Litva-patak mentén élő hüllők és kétéltűek) miatt a legszigorúbb természetvédelmi besorolású, ötödik fokozatot viseli. A faluból egy dombtetőre vezet az út, annak végén kell leparkolni az autókat, innen ereszkednek a túrázók a völgybe, egy öt-hat kilométeres gyalogtúra után pedig megérkeznek a várrom alatti tisztásra, amelyen egykor a Csábrág nevű település állt.
A falucskából mostanra nem maradt semmi, csak néhány kőfal vagy omladozó házmaradvány, amelyet kétméteres csalánok őriznek. Ezen kívül két nyaraló, egyik községi, a másik pedig magántulajdonban. Köztük magasodik a klasszicista stílusban, 1813-ban emelt kápolna, amelyet Koháry Ferenc József királyi kamarás, Hont vármegye főispánja építtetett, vélhetően a várban elpusztult korábbi kápolnát pótolandó. Koháry ugyanis a könnyebben megközelíthető Szentantalba költöztette az udvartartását, a feleslegessé vált csábrági várat pedig 1812-ben leromboltatta). „COMES FRANCISCVS KOHÁRI POSVIT DEI HONORI” – olvasható az épület homlokzatán. Ő volt a magyar történelem során jelentős pozíciókat betöltő Koháry-család utolsó tagja férfiágon. Halálával 1826-ban a birtokaik visszaszálltak a királyra, I. Ferencre, aki az elhunyt gróf lányának, Koháry Mária Antóniának férjére, szász-coburg-gothai Ferdinándra hagyományozta ezeket a birtokokat.
Galéria
Kulcs nincs, de nem is kell
A kétszáznyolc éves kápolna jelenlegi állapota még jónak mondható ahhoz képest, hogy a szocializmus éveiben a legtöbb mozdítható tárgyat elhordták belőle. Statikai állagát a néhány évtizede kicserélt tetőnek köszönheti, amely ismét tatarozásra szorul.
Legutóbbi híreink szerint az épület ajtaján vasrács található, amelyet lakattal zárnak. Érdeklődtünk a csábrágvarbóki községi hivatalnál, honnan kaphatnánk kulcsot, hogy a belső terek állapotát is dokumentálni tudjuk. Az önkormányzattól a szomszédos falu, Alsóbágyon (Dolný Badín) plébániahivatalába irányítottak: a kápolna a katolikus egyház tulajdona, ott lesz a kulcs. A plébániahivatalból pedig visszairányítottak a csábrágvarbóki községházára: szerintük a lakat kulcsa ott van. Elindultunk tehát az erdőbe kulcs nélkül, a végén kiderült, hogy nincs is kulcsra szükség, mert lakat sincs, a bejárati rács pedig tárva-nyitva. A helyiek szerint a lakat időnként felkerül a rácsra, aztán valakik leverik. Elvinni ugyan már nincs nagyon mit, egy-egy faragott, tölgyfa ajtószárny, mellékoltár-tábla és falfreskó, ami az eredeti berendezésből maradt. Van viszont rengeteg falfirka, szlovák és magyar nyelvűek, sok közülük nevet és dátumot is tartalmaz. Ha mindenki idesereglene, aki az elmúlt évtizedek során falfirkát hagyott a kápolnában, talán be sem férnének, pedig a kápolna befogadóképessége egy közepes nagyságú falusi temploméhoz hasonlítható. Úgy tűnik, leginkább a várromhoz túrázók látogatják, és a szemközti nyaraló alkalmi vendégei. „Evka + Martin – Božia Láska” – hirdeti az egyik falba karcolt firka, egy szívecskével.
„Zabávajte sa, len neurážajte Pána Boha” – olvasható a kápolna kapurácsára erősített felirat, idézet Néri Szent Fülöptől – vélhetően az épület tulajdonosa, vagyis a katolikus egyház üzeni az erre járóknak.
A kápolna mellett 1874-ből származó, viszonylag jó állapotú sírkő, bizonyos Baittrok János nyughelye, aki 76 éves korában távozott az élők sorából, a sírfelirat szerint „szeretett férj és jó apa”.
A várrom alatti Csábrág település a helyiek emlékezete szerint a 20. század 60-as, 70-es éveiben néptelenedett el. Egy ideig téma volt, hogy idegenforgalmi célokat szolgálhatna, a térség szigorú környezetvédelmi besorolása viszont nem igazán tesz lehetővé semmilyen fejlesztést.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/33. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.