SOROZATDARÁLÓ: Volt egyszer egy nő a vadnyugaton

A western hagyományosan elég macsó műfaj, ahol többnyire borostás, az út porától mocskos, cowboykalapos férfiak néznek farkasszemet egymással, és amikor megszólal a hatlövetű, valaki biztosan fűbe (vagy sok esetben inkább porba) harap.

A nők ebben a közegben vagy a férfiak által óvott mellékszereplők, örömlányok a szalonban vagy feleségek, akihez a férfinak haza kell menni. Az indiánok pedig vagy veszélyes ellenfelek a végtelen prérin, esetleg halk szavú, bölcs szövetségesek, akiknek a kiemelkedő harci képességeire számítani lehet a harcban. Az HBO Max kínálatában látható Az angolok elején egy Angliából érkező úrinő döbbenten látja, hogy a szálloda előtt, ahol megpihenne, ki van kötve egy indián, az ott ülő férfiak pedig vigyorogva nézik, ahogy az életéért küzd. Cornelia (Emily Blunt) szíve megesik a kikötözött férfin és felajánlja, hogy sok pénzt fizet, ha szabadjára engedik. De miért utazik egy nő egyedül a vadnyugaton, és miért van a táskáiban hatalmas mennyiségű készpénz? A rosszfiúk gyorsan új célpontot találnak maguknak: majd rákenik az indiánra Cornelia meggyilkolását, és lenyúlják a pénzt, ám a dolgok nem a szájuk íze szerint alakulnak. Eli Whipp (Chaske Spencer) kiszabadítja Corneliát, és ők ketten, a két sebzett múltú, fájdalmakat cipelő kívülálló szövetséget kötnek.

Így kezdődik Az angolok, ami rögtön a nyitó epizódban jelesre vizsgázik atmoszférateremtésből: a végtelen tájakon lovagló kisemberek apró porszemek csupán a csillagok alatt, és a tájak gyönyörűségét kellően ellenpontozza az emberi kicsinyesség, kapzsiság és brutalitás, amivel a szereplőink úton-útfélen találkoznak. Amíg Hugo Blick minisorozata a két főhősére, a kettejük közös utazására és drámájára fókuszál, Az angolok valósággal szárnyal, egyszerűen tudni akarjuk, mi fog történni ezzel a két emberrel. Ám a sorozat ennél sokkal többet akar: gyakorlatilag egy véres tablót fest arról, hogy a 19. század második felében a hódítók hogyan bántak az őslakosokkal, és milyen volt nőként élni egy ilyen embertelen időben. Ehhez azonban rengeteg szereplőt és majdnem ugyanennyi történetszálat használnak, amitől a hat epizód egy idő után kissé zavarossá, kapkodóvá és szétesővé válik, ráadásul az már nem megy az alkotóknak, hogy a két főhősön kívül másokból is izgalmas karaktert faragjanak. A sok mellékszál egy idő után kinyírja a feszültséget, és ugyan az utolsó epizódban sok kérdésünkre kapunk érdekes választ, a mentőöv túl későn érkezik, a brutális gyilkosságok számát látva pedig még azon is elcsodálkoztam, hogy a vadnyugaton hogyan élte meg bárki a felnőttkort.

Az angolok egy izgalmasan induló epikus western, amit alaposan túlgondoltak az alkotói, akik nem látták meg, hogy a kincs végig ott volt a kezükben a két csodálatos főszereplőjük formájában. Bőven elég lett volna rájuk támaszkodni.

Tóth Csaba