Beszédes adatok a politikáról 2023-ból

Elöljáróban néhány alapvető adat a mintáról. Az alapsokaságot a Dél-Szlovákiában élő, magyarul tudó 18 éven felüliek alkották, lélekszám szerint megközelítőleg 400 ezer személy. A korábbi kutatásoknál a magukat magyar nemzetiségűnek vallók képezték az alapsokaságot. Most viszont ettől eltérő népességből indultunk ki, mert a 2021-es népszámlálás nemzetiségi adatfelvétele a korábbiakhoz képest megváltozott, aminek következtében a magukat elsődlegesen magyarnak vallók mellett megjelentek a másodlagosan magyarok is, s mivel együtt alkotják a szlovákiai magyarságot, valamilyen módon őket is le kell képezni a mintában. Ezeket a magukat másodsorban magyarnak valló embereket logikus módon leginkább a magyar anyanyelvű szlovákok, illetve a magyarul tudó szlovákok közt kereshetjük. Közös jellemzőjük, hogy tudnak magyarul, ezért a potenciális válaszadók is azok közül a megszólítottak közül kerültek ki, akik képesek voltak megérteni és megválaszolni a magyar nyelven feltett kérdéseket. Ezt követően kvótás mintavételt alkalmaztunk, mégpedig a következő paraméretek szerint: magyar anyanyelv, nem, kor, iskolai végzettség, kerület, járás, településtípus. Az 1051 főt tartalmazó mintát Gyurgyík László készítette. A lekérdezést az ASA ügynökség végezte.

Hányan szavaznának?
A felmérés időpontjában az előrehozott választást a megkérdezettek háromnegyede támogatta.
A továbbiakban tekintsük meg, mennyien mennének el szavazni és kire voksolnának. Természetesen tudatosítom, hogy ezek az adatok 2023 februárjából származnak, amikor a Szövetség és a Magyar Fórum még együttműködésről tárgyalt, amiből azonban nem lett semmi (pedig a választópolgárok ebben a felmérésben is az egységes magyar politizálást részesítették előnyben: 58,4%-uk a közös indulást támogatta, egy másik kérdésben pedig hatféle pártkonstrukcióból a legtöbben – azaz 44% – azzal értettek egyet, hogy a magyarságot a leghatékonyabban egyetlen, magyarokból álló párt tudja képviselni). Az elmúlt hónapokban további változások is bekövetkeztek: távozott a Szövetségből a Híd-platform egy része, s akárcsak a Magyar Fórum, szlovák partnert keresett, majd a korábbi választások előtti példákhoz hasonlóan ezúttal is több szlovák pártban bukkantak fel magyar vagy magyar kötődésű személyek, sőt van szlovák párt, amely magyar platformot is létrehozott. Mindez befolyásolhatta, tovább alakíthatta, esetleg meg is változtathatta a felmérés alapsokaságának korábbi viszonyulását mind a választási hajlandóság, mind a választási preferenciák kérdéséhez. Hogy tényleg megváltoztatta-e, és ha igen, akkor mennyire és milyen irányba, azt a reális választási részvétel és a választási eredmény mutatja meg. Ám e sorok írásakor ez még a három hónap múlva bekövetkező jövő, amivel kapcsolatban az említett változások ellenére egyelőre csak ezekre az adatokra tudok támaszkodni.
A 2023-as választási hajlandóság teljes mértékben megegyezik a 2019-es választási hajlandósággal (amely viszont megegyezett a 2020-as valódi választási részvétellel).
Ha Szlovákiában most tartanák a parlamenti választást, a megkérdezettek 66,8%-a menne el szavazni, ebből 38,4% biztosan, 28,4% valószínűleg. 22% nem szavazna (az egyik fele biztosan nem, a másik valószínűleg nem). 6% nem tudta megmondani, elmenne-e szavazni, 5% nem válaszolt a kérdésre.
A választási hajlandóság a minta különböző alcsoportjaiban eltérő mértékű. Egy konkrét párttal való múlt- és jelenbeli szimpatizálás nagymértékben növeli a választási hajlandóságot, bár nem minden pártnál egyforma mértékben. Például azok, akik 2020-ban a Magyar Közösségi Összefogásra szavaztak, az elkövetkező parlamenti választáson 92%-os választási hajlandóságot mutatnak. A Szövetség 2023-as potenciális választói közül 93,7%, a Magyar Fórum 2023-as potenciális választói közül 83,7% menne el szavazni.

Pártpreferenciák
Arra a kérdésre, hogy a felsorolt pártok közül melyikre szavazna, a válaszadóknak csupán 59%-a említett konkrét pártot (a továbbiakban konkrét pártot választóknak nevezem őket), 41%-uk viszont nem. Az utóbbiak közül 20% még nem döntötte el, kit választana, 7% nem válaszolt, 13% pedig megerősítette, hogy nem menne el szavazni. A felmérés időpontjában tehát még nagy volt a bizonytalanság és/vagy rejtőzködés, s azóta feltehetőleg nőtt a konkrét pártot választók aránya, ám ezek az eredmények is beszédesek és tanulságosak.
Az 1. táblázat a konkrét pártot választók, a magyar nemzetiségűek, valamint a Szövetség egyes platformjai szimpatizánsainak a pártpreferenciáit szemlélteti.

A konkrét pártot választók 58,3% szavazna a Szövetségre, a Magyar Fórumot 15,6% választaná. A többi párt közül a Progresívne Slovensko (5,4%), a Hlas SD (4,9%), valamint a Smer SD (4,2%) és az OĽaNO (4,1%) kapta volna 2023 februárjában a legtöbb szavazatot. A Szövetséget leginkább az Összefogás-platform (78,8%) és az MKP-platform (73,5%) szimpatizánsai preferálják, a Híd-platform szimpatizánsainak viszont csak 44,6%-a, ami jócskán átlagon aluli. Az MKP-platform és a Híd-platform szimpatizánsai között átlagon felüli a Magyar Fórum preferenciája – ez főleg a Híd-platform szimpatizánsainál látható (26,8%) –, s a három platform szimpatizánsai közül a Híd-platform szimpatizánsai választanák a leginkább a Progresívne Slovenskót (10,7%) és a Smer SSD-t is (7,1%).
A táblázat utolsó két sorában azt is láthatjuk, hogy a konkrét pártválasztók 3:1 arányban választanák a magyar, illetve a szlovák pártokat. Fontos, de egyelőre nem megválaszolható kérdés, ha a megkérdezettek konkrét pártot nem megnevező 40%-a eldönti, kit válasszon, az érintett alapsokaság esetében ez milyen irányba és milyen mértékben fogja befolyásolni a magyar és a szlovák pártpreferenciák kölcsönös arányát. Egyben az is látható, hogy a magyar nemzetiségűek 18%-a is szlovák pártot választana. A Szövetség három platformjának szimpatizánsai között is vannak potenciálisan szlovák pártot választók. A legnagyobb mértékben ez a Híd-platform szimpatizánsaira jellemző (28,6% választana szlovák pártot).

Miért választanák az adott magyar pártot?
A Szövetség potenciális szavazói közül minden második a szlovákiai magyarok érdekének képviseletével indokolja a Szövetség választását. 23%-nak fontos, hogy a párt képviseli-e az ő személyes érdekeit, 13% a meggyőző program, 11% a párt eddigi tevékenysége miatt választja, 11% pedig azért, mert a családtagjai is rá szavaznak. A Magyar Fórum potenciális választói is a szlovákiai magyar érdekképviseletet tartják a legfontosabbnak, igaz, kisebb mértékben (38%), mint a Szövetséget preferálók. Fontos számukra a párt vezető személyisége és a jó kampány is. A párt vezető személyisége egyébként a Szövetségen belül az MKP-platform és a Híd-platform szimpatizánsainak is fontos. Az viszont a legérdekesebb, hogy míg az MKP- és az Összefogás-platform szimpatizánsai csaknem azonos mértékben (43 és 40%) a szlovákiai magyarok érdekképviseletét említik az első helyen, a Híd-platform szimpatizánsainak ez sokkal kevésbé fontos (15%), viszont fontosabb a saját érdekek képviselete (31%). Az utóbbi az Összefogás-platform-szimpatizánsok 29%-ának is fontos, de a legfontosabbnak akkor is a szlovákiai magyar érdekvédelmet tartják (40%). A szlovákiai magyar és a saját érdekvédelem persze valahol ugyanazt jelenti, ha az illető magát is magyarnak tekinti, ugyanakkor tükröz bizonyos értékrendbeli különbözőségeket is (persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy időközben megváltozott a Híd-platform, s lehetséges, hogy a szimpatizánsok köre is).

Pártválasztói portrék
Láthattuk, hogy a magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű választópolgárok egy része szlovák pártot készül választani, akárcsak 2020-ban. De vannak szlovák anyanyelvűek és nemzetiségűek is, akik választanák a magyar pártokat, bár jóval kisebb arányban, mint fordítva. A 2. táblázatban azt tüntetem fel, hogy a felsorolt pártokat, tehát a Szövetséget, a Magyar Fórumot, a szlovák pártokat együttvéve a magyar anyanyelvűek és a magyar nemzetiségűek hány százaléka választaná, illetve milyen a konkrét pártot nem említők között a magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek aránya. 

A 3. táblázatban a Szövetség és a Magyar Fórum választóinak összetételét mutatom be néhány alapvető mutató szerint.

Lampl Zsuzsanna
A szerző szociológus

A felmérés eredményeinek második része jövő heti mellékletünkben jelenik meg.