VÉLEMÉNYEK AZ OLIMPIAI HOKIKUDARCRÓL

PETER ŠŤASTNÝ, a szlovák válogatott főmenedzsere: „Vegyes érzelmek töltenek el, mert nem tudok egyetérteni az ötkarikás torna selejtezőjének lebonyolításával. Jó játékosokkal rendelkezünk, ám ezek nem léphettek jégre; tizenöt kulcsemberünk nem játszhatott. A fiúk hősiesen küzdöttek, néhányuk még tapasztalatlan. Az egész világ tudja, hogy ezek a játékszabályok igazságtalanok.”

JOZEF STÜMPEL: „Az döntött, hogy mi hibáztunk többször. Minden döntetlen bosszant, de nincs mit tenni. Egészen biztos, hogy sikeresen lettünk volna, ha a legerősebb összeállításban hokizunk. A meccs előtt eléggé feszült volt a hangulat az öltözőben, nagyon letörte a fiúkat a németek elleni váratlan vereség.”

MARIÁN HOSSA: „Csalódott és bosszús vagyok, mert nagyon akartunk nyerni. Sajnos az utolsó játékrészben minden tekintetben jobb volt a lett válogatott. Azért jöttem Salt Lake City-be, hogy ott lehessünk a legjobb nyolc között. Ez azonban nem sikerült, s ez sokáig fog nyugtalanítani.”

RICHARD LINTNER: „Már a németek elleni vereség után éreztem, nagy baj lesz. Ha jobban összpontosítottunk volna, s ha főleg hibátlanul védekezünk, akkor mindkét ellenfelet legyőzhettük volna. Szombaton egy gólt sem ütöttünk, egy nappal később viszont hatszor is betaláltunk a hálóba, s mégsem sikerült nyernünk, ilyen a jégkorong.”

RASTISLAV PAVLIKOVSKÝ: „Ritkán fordul elő olyan, hogy egy csapat féltucat gólt üt, s nem sikerül megnyerni a mérkőzést. Hat három után védekeznünk kellett volna, mint a németeknek.”

JÁN LAŠÁK: „Ez volt pályafutásom legfontosabb mérkőzése. Csalódott vagyok, hogy nem nyertünk. Legszívesebben két éven át csak pihennék. Ezt a balsikert nehéz megmagyarázni.”

RÓBERT PETROVICKÝ: „Vége! Kiestünk! Ha játszhattak volna a többiek, egész biztos továbbjutunk. A lettek ellen az döntött, hogy a második harmad utolsó másodperceiben gólt kaptunk.”

PAVOL DEMITRA: „Ilyen fegyelmezetlenül tétmeccsen nem lehet játszani. Az egész csapat számlájára írható a fiaskó. Álmomban sem gondoltam arra, hogy két nap után elbúcsúzom Salt Lake City-től.”

SANDIS OZOLINS: „Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy jégre léphetek a lett együttesben. Pár nappal ezelőtt még úgy volt, hogy nem indulhatok az olimpián. Amikor viszont repülőre ültem, az foglalkoztatott, milyen jó lenne a legjobbak ellen hokizni. Már csak egyszer kell nyernünk, s ott vagyunk a legjobbak között!”

KARLIS SKRASTINS: „Ozolins volt a mérkőzés hőse, négy gólt is neki köszönhetünk. Nélküle egészen biztos vereséget szenvedtünk volna. Itt a nagy lehetőség, remélem nem okozunk csalódást a németek ellen.”

VIKTORS IGNATJEVS: „Szinte hihetetlen, hogy kiegyenlítettünk, az igazat megvallva 3:6-nál már elkönyveltem a vereséget. A következő mérkőzés lesz az utóbbi évtized legfontosabb összecsapása. Ha hiszik, ha nem, ez a csapat évente csak kétszer vagy háromszor találkozik.”