Téli sportokban nagyon erősek a székelyek

<p>A legnagyobb határon túli magyar közösség, az erdélyiek sportkiválóságai főleg téli sportokban jeleskednek, de paralimpiai bajnok is van köztük.</p>

MOLDOVÁN ÁRPÁD ZSOLT

Mélyen beleégett az erdélyi – különösképpen a székelyföldi – magyar köztudatba az a jelenet, amely 2011. december 17-én történt Csíkszeredában.

Román válogatott – magyar himnusz

A Vákár Lajos Műjégpályán megrendezett barátságos jégkorongtorna keretében Románia és Magyarország nemzeti válogatottja mérkőzött meg egymással. A játékosok felsorakoztak a jégen a himnuszokhoz. Előbb a román himnusz akkordjai csendültek fel; a játékosok és a nézők is tisztelettel, csendben meghallgatták a Deșteaptă-te române (Ébredj, román – szerk. megj.) című dalt. Utána a magyar himnusz következett, amelyet a magyar és a román válogatott játékosai a lelátón ülőkkel együtt tele torokból énekeltek el. És hogy a hangulat még jobb legyen, ráadásként elfújták a székely himnuszt is. A magyarázat erre: a 24 fős román keretben csak a honosított ukrán Jevgenyij Piszarenko, valamint az anyai ágon magyar, és anyanyelvét folyékonyan beszélő gyergyószentmiklósi Adrian Catrinoi képezett „idegen elemet”. Huszonkét játékos székelyföldi magyar legény, akinek helyén volt a szíve. Az már csak hab a tortán, hogy a székely légiónak köszönhetően Románia hokiválogatottjának 14 év után először sikerült legyőznie Magyarországot.

A bukaresti román sajtó árulást kiáltott, a román véleményformálók azt pedzegették, hogy be kell vonni a hazaárulók játékjogát, fel kell oszlatni a válogatottat. A vihar csak akkor csitult el, amikor rájöttek, hogy a székelyföldi játékosok nélkül Románia nem lenne képes egy viszonylag épkézláb válogatottat jégre küldeni. Hiszen a hatcsapatos felnőtt bajnokságban magasan kiemelkedik a MOL Ligában is szereplő két együttes, a HSC Csíkszereda és a Brassói Corona. Mindkét együttesben – a légiósok kivételével – román hokis csak mutatóban van egy-kettő.

Tófalvi Éva igazi sztár

Az utóbbi 16 évben a téli sportok legnagyobb romániai sztárja egyértelműen Tófalvi Éva. A 36 éves csíkszeredai sílövő 1998-ban, alig 20 évesen robbant be a világ élvonalába, amikor a naganói olimpiai játékokon a15 km-es egyéni indításos versenyszámban a 11. helyen végzett. Azóta állandó résztvevője a biatlon Világkupa-sorozatnak, 2008-ban futamot is nyert Hochfilzenben. Erőssége mindig a lövészet volt, hibátlan lövészettel jó eséllyel indul Top 10-es helyezésért. A Román Olimpiai Bizottság munkája elismeréseként a 2010-es és a 2014-es téli olimpiai játékokon Tófalvi Évát bízta meg azzal, hogy a nyitóünnepségen Románia zászlóját vigye. Teljesítményét a román közvélemény is elismeri, Tófalvi több országos reklámkampány arca. A szocsi játékok után az Új Magyar Szó Online-nak adott interjúban elmondta, 1-2 évet még szeretne lehúzni, az idei Vk-sorozatban is indult.

Jönnek az ifjú titánok

Tófalvi mögött felnőtt egy egész biatloncsapat, az új generáció két legígéretesebb tagja a már válogatott Ferencz Réka és a most 18 éves Búzás Dorottya, aki tavaly a Brassóban megrendezett Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sprintszámában ezüstérmet szerzett. Teljesítményéhez elsőként Tófalvi gratulált, aki egy pár jó minőségű léccel és edzőjével, Márton Simonnal is „megajándékozta” az erdélyi biatlonsport jövőjének kikiáltott, ugyancsak csíkszeredai lányt.

Búzás Dorottyához hasonlóan a brassói ifjúsági olimpiai fesztiválon robbant be a 17 éves csíkszeredai short-track gyorskorcsolyázó Imre Emil, aki előbb az 500 méteres távon ezüstérmet, majd az 1000 méteres távon aranyérmet szerzett.

Saját felelősségre

Ugyancsak jégen alkotott maradandót a szintén csíkszeredai Kelemen Zoltán, hétszeres román bajnok, kétszeres olimpiai résztvevő műkorcsolyázó. A székely fiú teljesítménye akkor válik valóban értékessé, ha figyelembe vesszük, hogy jobb szemére vak. Látását gyerekként vesztette el egy szerencsétlen baleset következtében, de a műkorcsolyázást nem adta fel. A róla szóló Wikipédia szócikk szerint fogyatékossága miatt a sportolók számára előírt éves orvosi vizsgálaton minden évben elbukik, és ezért hivatalos támogatást sem kaphat a román állam részéről. Versenyeken saját, illetve szponzorai költségén vesz részt, és minden alkalommal aláíratnak vele egy nyilatkozatot, hogy saját felelősségre versenyez.

„Inkább székely, mint román vagy magyar”

Az alpesi síző Miklós Edit 2011 januárjától magyar színekben versenyez, de ettől – vagy éppenséggel ezért? – ő továbbra is óriási sztár szűkebb pátriájában, Székelyföldön. Az eddig említett sportolókhoz hasonlóan a 26 éves Edit is csíkszeredai születésű, és ekként bizonyos értelemben predesztinálva volt arra, hogy korcsolyát húzzon vagy sílécet kössön a lábára. Miklós Edit korai, ifiként elért eredményei is fényes jövőt vetítettek előre, korosztályos világversenyeken nagyon gyakran végzett az első tíz között. Az országváltás gondolata a 2010-es vancouveri olimpián bekövetkezett bukása és sérülése után fogalmazódott meg benne, és még abban az évben felvette a magyar állampolgárságot. A két ország sportdiplomáciai csatát vívott azért a Miklós Editért, aki „inkább székelynek, mint románnak vagy magyarnak” tartja magát. A szocsi olimpián lesiklásban elért 7. helyezésével a nemzetközi sítársadalom is megtanulta a nevét.

Megmenekültek

a terroristák elől

A magashegyi alpinizmus legnagyobb erdélyi egyénisége, minden idők talán legismertebb magyar hegymászója a szintén csíkszeredai Erőss Zsolt volt, aki 2013. május 21-én a 8586 méter magas Kancsendzönga megmászása után nem tudott leereszkedni a hegyről, és a fellegek felett alussza örök álmát. Óriási személyisége mellett nehezen kerülhettek a rivaldafénybe más, szintén nagy teljesítményre képes hegymászók, de a tragédia utáni időszakban egy mászónak nagy szerepe volt a remény, a hit felélesztésében. Az aradi Török Zsolt vezette romániai expedíció 2013. július 19-én ért fel a világ kilencedik legmagasabb csúcsára, a Nanga Parbatra. Valószínűleg életüket is köszönhetik annak a ténynek, hogy a nehezebb, technikásabb Rupal-falat választották a 8125 méteres csúcs felé, hiszen a többi expedíció tagjait, köztük két szlovák sportembert, akik a könnyebb és gyakrabban mászott Diamir-oldalon vágtak neki a csúcsnak, tálib terroristák mészárolták le.

Női asztaliteniszben magyaroké a jövő

A marosvásárhelyi Szőcs-testvérek, a 22 éves Hunor és a 19 éves Bernadett a román asztalitenisz-válogatott tagjai, s már a világ élvonalába tartoznak. 2012-ben egyszerre lettek Románia országos bajnokai, majd mindketten külföldi szerződést kaptak. Nagyobb sikereket Bernadett ért el, aki világversenyeken 13 éves kora óta rendszeresen utasítja maga mögé az amúgy verhetetlennek hitt ázsiai versenyzőket. A pingpong világában sokan Marija Sarapovához hasonlítják amiatt, hogy egy-egy megnyert pont után rettenetesen hangosan és élesen visítva ünnepelteti magát, aminek – mint maga is bevallotta – másodlagos szerepe az ellenfél megzavarása. Szőcs az európai szakszövetség U21-es ranglistájának harmadik helyén áll. Ugyancsak érdemes odafigyelni a sepsiszentgyörgyi Bálint Bernadettre, aki alig 18 évesen ugyanazon ranglista 16. helyét foglalja el.

Románia első paralimpiai bajnoka

Az erdélyi magyar sport talán legmagasabban jegyzett egyénisége Novák Károly Eduárd, Románia első paralimpiai bajnoka. A csíkszeredai kerékpáros a 2012-es londoni paralimpián előbb világcsúccsal nyerte meg a 4 kilométeres pályaversenyt, majd az egyéni időfutamon ezüstérmet szerzett.

Ede gyorskorcsolyázóként kezdte, és az összes korosztályos versenyt megnyerte Romániában. Már ifiként felnőtt országos bajnoki címet szerzett. Rangos nemzetközi ifjúsági gyorskorcsolyaversenyeket nyert Olaszországban, Németországban, Ausztriában és Ukrajnában. 1996 januárjában az olaszországi Colalbóba indult, amikor Maros megyében gépkocsibalesetet szenvedett, és amputálni kellett az egyik lábfejét. A gyorskorcsolyázást abba kellett hagynia, de protézist kapott, és kerékpározni kezdett. A londoni paralimpiai bajnokot Csíkszeredában hatalmas ünnepséggel várták, a város polgármestere Pro Urbe-díjjal jutalmazta. 2013 óta a Román Kerékpáros-szövetség elnöke is, de nem vonult vissza a versenyzéstől, nyíltan vállalt célja, hogy a 2016-os riói paralimpián megvédje címét.

Csapatsportokban visszaszorulóban

Bár a romániai sportmozgalom hajnalán az erdélyi csapatok, s azokban a magyar sportemberek kulcsszerepet vállaltak a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda vagy a röplabda meghonosításában, mára elmondható, hogy a gazdasági erőviszonyok délre tolódása miatt a bajnokcsapatok zömében az Ókirályságból (Erdély bekebelezése előtti Románia – szerk. megj.) kerülnek ki, és a játékosállományban is a 6-7 százalékos súlya alá esett a magyarság. Egy-két felüdülést jelentő kivétel azért van.

A PICK Szeged kézilabdacsapatának alkalmazásában álló Ilyés Ferenc Székelyudvarhelyen kezdett el játszani, 21 évesen települt át Magyarországra, ahol aztán kiteljesedett a karrierje, 108-szoros magyar válogatott lett. Ilyés nevelőegyesülete, a Székelyudvarhelyi KC évek óta a román élvonalban szerepel, és a „magyar csapatnak” kijáró gyűlölettel fogadják minden idegenbeli mérkőzésén. A Nagyváradon született Szűcs Gabriella még gyerekként települt át a szüleivel Debrecenbe, de évek óta Romániában kézilabdázik, előbb az Oltchim Râmnicu Vâlcea, majd a zilahi HC és most a nagybányai HCM alkalmazásában áll.

13 évesen 226 centi

A romániai kosárlabdakluboknál is az európai trendeket követik, a játékosok zömét délszláv illetve amerikai légiósok adják, ezért a romániai és azon belül az erdélyi magyar játékosok fehér hollónak számítanak. Az egész romániai mezőnyben nincs egyetlen játékos sem, aki a nagyváradi Szijártó Leventénél több bajnoki címmel (11) büszkélkedhetne. A jövő nagy neve a kolozsváriak 17 éves jolly-jokere, Kuti Nándor és a maga 226 centiméteres magasságával korosztálya legmagasabb európai játékosa, a 13 éves Bobrocky Róbert lehet.

Selymes volt az utolsó

Végül, de nem utolsósorban ejtsünk egy pár szót a fociról is. A ’90-es évek Aranygenerációnak nevezett román válogatottjában szerepelt az utolsó, magyarságát nyíltan vállaló labdarúgó Selymes Tibor személyében. Előtte a legnagyobb név a 108-szoros válogatott Bölöni László volt, utána már csak úgynevezett fél-magyarok szerepeltek a nemzeti tizenegyben. A jelenlegi keretben legalább két olyan játékos (Papp, Keserü) is van, akikhez – a mezükre írt név alapján – a gyanútlan drukker hajlamos lenne magyarul szólni, viszont a választ nem köszönné meg.

A szerző az Új Magyar Szó Online munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?