Szétfocizták a gömörieket

Losonc. „Hol vannak a drukkereitek?” – dörgölte a megszokott gúnyos kérdést nem megszokott módon a vendégek kemény magja az ellentábor orra alá a nógrádi–gömöri derbin. „Hol vannak a futballistáitok?” – kérdezhetett volna vissza a losonci fanklub, ha hallatta volna a hangját: a Lučenec–R. Sobota (4:1) mérkőzésen testben tizenegy rimaszombati volt a pályán, lélekben talán három sem.

A losonciak szétfocizták riválisukat, Iskra röhögve csinált hülyét egykori csapattársaiból, a lelátón kárörvendő eufória kísérte a rimaszombatiak porig alázását. Rusnák edző csapata a klub nehézségeinek dacára frenetikus formában játszik, legutóbbi három hazai mérkőzésén tizenkét gólt rúgott, s a gömöriek ellen is rúghatott volna – ha nem is tizenkettőt, nyolcat biztosan. A cseh középpályás Sláma remekül osztogatta a labdákat, Kamendy minden pontrúgása góllal fenyegetett, Chovan ezerszázalékos ziccert puskázott el, s Gonos is feliratkozhatott volna a góllövőlistára. Ott végül Kamendy, Iskra és Golian neve szerepel (ez utóbbié kétszer is), s Líškáé, mert az utolsó percben, amikor a hazaiak már mámorosan ünnepeltek, a gömöri csatár is betalált. A szépítő gól viszont csak azok benyomásait szépítheti, akik nem látták a meccset, mert a rimaszombatiak értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak a hétvégén.

„Azért, mert nem hagytuk őket játszani” – magyarázta önelégült mosollyal Vladimír Rusnák, de aztán maga is elismerte, számított rá, a gömöriek nem a legideálisabb lelkiállapotban érkeznek a derbire, s ezt igyekezett is kihasználni.

Mikuláš Komanický elkeseredetten mondta: „A játékosok lélekben valahol teljesen máshol jártak… Bizonyára kihatottak rájuk az elmúlt hét bizonyos eseményei, egyes hírei…” – tett rejtélyes utalásokat a gömöri tréner arra, amit a rimaszombati verebek egy ideje már csiripelnek: csak idő kérdése, mikor ül valaki más Komanický helyére. (bt)