Szerény sztár Hamburgból

Április 20-tól, Kovács István visszavonulásától már az Universum Box Promotion hamburgi edzőtermében is egyedül járja a maga útját, amely szándéka szerint a félnehézsúlyú profi világbajnoki címhez vezet. Hogy mikor és melyik szervezetnél, az egyelőre rejtély, de az nem, hogy kedvence, Roy Jones Jr. ellen szívesen kipróbálná magát. Addig jönnek a közepes, de egyre erősebb riválisok, akiket rendre „lebombáz”. Az ellenfelek mellett a könyveket is farkasétvággyal „faló” bokszoló jókedvében olasz slágerekkel szórakoztatja környezetét, a szívének oly kedves hölgykoszorút: menyasszonyát, édesanyját és három lánytestvérét.

Mennyire betáblázott az időd, amikor hazajössz?

Nagyon sűrű a program, ilyen fellépés, olyan újság, Fábry-show, Kész átverés stb. Fábry-shownak olyan részletes a forgatókönyve, hogy le van benne írva benne minden. Átolvasgattam, jól van, mondom, én ezt nem tudom megtanulni. De szerencsére nem is kellett, mert Fábry mindent felforgatott benne. A Kész átverésben pedig tényleg nagyon átvertek, pedig azt hittem, velem ez nem fordulhat elő, mert észreveszem a turpisságot. De nem. Lehoztak a Vasasba valami kirgiz lélekbúvárt, aki Kokót és engem vett kezelésbe. Chilis rizzsel etettek, szakéval itattak, vietnami balzsammal kenték be a szemhéjamat, csípett, mint a fene, viszketőport szórtak a hátamra, s közben a lélek erejével kellett volna poharat törnöm, láncot szakítanom. Nagyon jól színészkedett az állítólagos kirgiz és a segédje, meg persze Pista is, aki beépített ember volt, neki minden sikerült, nekem meg semmi. „Kokó lelke erős, Madár lelke gyenge”, ezt hajtogatta a kirgiz, majd a segéd akupunktúrás tűket szúrt a fejbőröm alá. Egy szó, mint száz, csúnyán behúztak a csőbe.

Sok helyre hívnak, te meg mindenhová elmész. Tudsz egyáltalán valamire nemet mondani?

Egyelőre nem, viszont így nem tudok pihenni sem.

Ez akkor már az igazi sztárság?

Itthon feltétlenül sztárnak érzem magam, mert a környezetemből ezt szűröm le. Megismernek, autogramot kérnek, meghívnak ide-oda. Pedig ez nem annyira az én műfajom, a beszéd, a körmondatok. Azért valahogy próbálok alkalmazkodni.

Családtagjaiddal miként változott a kapcsolatod, hogy az év nagy részét Hamburgban töltöd?

Még szorosabbá vált, mert ritkán láthatjuk egymást. Amikor hazajövök, nincs annál jobb érzés, mint megölelni a testvéreimet és az édesanyámat. Van két húgom és egy nővérem, anyukám egyedül neveli húgaimat, én meg besegítek neki. Most egyébként együtt lakom velük Fóton. A nővéremnek van egy három és fél éves fia, Ádám, ő a keresztfiam.

Milyen keresztapa vagy?

Szuperjó. Nem az a lényeg, hogy hozom neki Hamburgból a dolgokat, hanem hogy látom, szeret engem, és én is a rajongásig imádom őt, ha lenne saját fiam, azt se tudnám jobban szeretni. És fenomén a gyerek, olyanokat tud, leesne az állad, ha előadná. Megismeri például a madarakat, kiteszed a képet, és már mondja: meggyvágó, sisakos kazuár, zöld küllö...

Nyilván ez egy igazi Madárnak külön imponál. No és mi a helyzet a halakkal?

Ha lehet, azonnal rohanok pecázni; ennek otthon is örülnek, mert tudják, milyen jó hatással van rám.

Gyermekkori hobbi?

Egyáltalán nem, húszévesen mentem le egy haverommal a Dunára, akkor kaptam rá.

Mit csinálsz Hamburgban, ha éppen nem tréningezel?

Imádok olvasni. Legutóbbi két hónap alatt vagy tíz könyvet elfogyasztottam. Viszonylag kevés időm van, de ha kinn vagyok, egyfolytában olvasok, mindenfélét: pszichológiai könyvet, ponyvaregényt Rejtőtől kezdve a Tarzan-könyvekig, sőt, még a Harry Pottert is elolvastam, azt a négy részt, ami megjelent. A gyűrűk ura a kedvencem, de nem most kaptam rá, amikor nagyon befutott, mert megcsinálták a filmet. Öt-hat éve olvastam először a nővérem javaslatára, és kiolvastam azóta többször is a három kötetet.

Egyéb hamburgi szórakozás, mozi, színház németül?

Hogyne, A gyűrűk urát is meg akartam nézni németül, ráadásul az azért is lett volna jó, mert ugye eleve tudom a történetet. Legutóbb a Csodálatos elmét láttuk (az idei Oscar-díjas – a szerk.) a kedvesemmel, Edittel, nem tudtam szó szerint lefordítani, de értettem a filmet. Mély lélektani hatással volt rám. Jellemző, hogy így beleélem magam, ezért például gyerekkoromban és most sem szeretem a horrort, mert izgulok, ideges vagyok tőle. A magyar filmeket viszont kedvelem. A tanú a kedvencem, annak a szinte az egész szövegét kívülről tudom, de tetszenek Koltai Róbert vígjátékai is. Óriási volt, a múltkor találkoztam vele egy tévéstúdióban, beszélgettünk, majd én már mentem befelé, s visszaszóltam neki: „Beácska, ki a maga férje, spontán vándorméhész?” A Csapd le csacsiból idéztem a szöveget, erre Koltai kérdezi: mi az, mit mondasz? Nem tudta, miről van szó, de aztán beugrott neki, elő is adta az egészet pont úgy, ahogy a filmben volt.

És az olasz slágerek még mennek?

Lasciatemi cantare, con la chitarra in mano... Énekeljem tovább?

Felesleges, erre maga Toto Cutugno is büszke lenne. És mire lennél büszke te?

Ha eljutnék a profi világbajnoki címig. Még másfél évre szól a szerződésem az Universumnál, addig jó lenne megszerezni, de igazából nem az idő a fontos, hanem a cél elérése.

És akkor még harminc sem leszel, nyilván folytatod a bokszot.

Sosem lehet tudni, múlt nyáron már egyszer felmerült benne, hogy befejezem, mert minden összejött, nem ment az edzés, sérülések hátráltattak. De ez az időszak már a múlté.

Még szerencse. Mit gondol, a menedzselésével is ilyen szerencséje van?

Még nem éreztem a saját bőrömön, hogy a német menedzsmenttel probléma lenne. Azt azért láttam egyszer-kétszer, jobb, ha az ember odafigyel és mindig győz, akkor nem érheti baj. Ha viszont egyszer is szögbe lép, jönnek a kérdőjelek, hogy akkor is kitartanak-e mellette. Az én pályafutásom eddig korrekt kezekben van, a menete abszolút helyénvaló, és nem is akarok ebbe nagyon beleszólni, mert tudom, hogy ehhez ők jobban értenek. Bízom benne, hogy a legjobbakat akarják nekem, mert ez nekik is jó.

Miből tudod lemérni, hogy hol tartasz? A hamar befejezett meccsekből biztosan nem.

Az edzésből, ez egyértelmű, másrészt meg a legutóbbi meccsen más volt az érzetem, hideg fejű, koncentrált voltam. Most nagyot tudtam volna alakítani a szorítóban, nem egy kis tinglitangli, egy kis balegyenes, jobbegyenes, és már fekszik is az ellenfél. Mivel nem mondhatni, hogy a világ leghurkább embere lennék, elég nehéz riválist találni. Ha hoznak valakit, aki középszinten elbokszolgat, azt én szépen lebombázom a második menetben. Félő, hogy csak címmeccsen bunyózhatok tizenkét menetet, úgyhogy alaposan fel kell kötnöm a gatyámat, és az edzéseken meg kell csinálnom a hat, nyolc, tíz, tizenkét menetet, hogy majd kibírjam. Ez nem is főleg fizikai kérdés, hanem lelki. Hinni kell benne.

Ránézésre nem vagy olyan „szikár”, mint a többi klubtársad. Miért?

Egyrészt az alkatomból adódik, másrészt még van egy kis fölöslegem, amit nem sikerült átdolgozni, és attól félek, hogy nem is fog, mert egyszerűen nem jön le. Akárhogy is erőlködök, az úszógumimat nem tudom elfelejteni. Nem vagyok egy manökenalkat, de bemegyek, és bárkit megprofozok a ringben.

Akkor szóba sem jöhet a súlycsoportváltás?

A legutóbbi felkészülés végén edzőm. Fritz Sdunek látta, hogy nehezen fogyok, rettentő gyors voltam az edzésen, erre azt mondta, szó nem lehet arról, hogy lemenjek nagyközépsúlyba. Ha itt kikapok, úgyis kikezdenek, de amíg nyerek, nem szólhat senki egy árva kukkot se.

Ki most a világ legjobb profi bunyósa?

Roy Jonest nagyon szeretem. Egyrészt piszok gyors, másrészt nagyon sokrétű bunyós, végigiskolázza az ütésfajtákat, látványos és hatásos kombinációkat használ.

A te kategóriád...

Az enyém, de én még jobb leszek. Ha nem hagyja abba, lehet, hogy összekerülünk. Adná a jóisten! Ha én egy Roy Jonesszal bokszolnék valaha, akkor az már komoly pénzt hozna. És nem is a pénz számít, hanem az, hogy megverjem.

NÉVJEGY

Erdei Zsolt

Születés hely, idő: Budapest, 1974. V. 31.

Testmagasság, testsúly: 178 cm, 79 kg.

Eddigi egyesületei: KSI, Tájfun, UTE, Tájfun, Vasas, Universum Box Promotion.

Kiemelkedő eredményei: amatőrként világbajnok (1997 – Budapest), kétszeres Európa-bajnok (1998 – Minszk, 2000 – Tampere), olimpiai bronzérmes (2000 – Sydney), junior Európa-bajnok (1992 – Edinburgh), hatszoros felnőtt magyar bajnok; profiként 2000. decembertől 10 mérkőzés, 10 győzelem, 8 K. O.