Olasz megfigyelők a Nagyerdőben

Debrecen. Az elmúlt években ez a párharc rendre parázs csatát hozott, mind a fővárosban, mind a Hajdúságban – ahogyan ezúttal is. Ehhez pedig nem kellett más, csupán néhány tévedés Durbraviczky Attila játékvezetőtől, egy – a lelátóról vétlennek tűnő – Welton Silva által jegyzett, Éger László közelmúltban műtött arccsontján landoló kósza könyökös.

Vagy említhetnénk az Üllői úton legutóbb alaposan megrugdalt Sándor Tamás esetét, akit Pusztai Olivér rúghatott vádlin büntetlenül – no, erre már ugrott a helyi publikum. Ahogy felpattant a 21. percben is, tekintve, hogy Igor Bogdanovics megszerezte első debreceni gólját tétmérkőzésen. Az már kevésbé tetszett a stadiont szinte teljesen megtöltő hazai publikumnak, hogy mindezt hátrányból tette, lévén három perccel korábban Silva mattolta a fél Loki-védelmet és Tomicsot is.

Hogy a gól előtt mi történt? Nem sok minden, helyzetet legalábbis addig nem láthattunk. Később aztán érkezett a kárpótlás: Silva és Rósa Henrik, illetve Bogdanovics, Halmosi Péter és Vincze Gábor lehetett volna hős, csakhogy valamennyien hibáztak – ahogy a kapusok a helyükön álltak. ĺgy tett Tomics is a 43. percben – pedig jönnie kellett volna – és máris újból vezetett az MTK.

Ha a közönségnek nem is, az egyik olasz második ligás klubtól érkezett játékosmegfigyelőknek (akik Bajzát Péter, Éger László, Füzi Ákos játékára voltak kíváncsiak) vélhetően tetszett a kék-fehérek 12-szeres válogatott vé-dőjének produkciója, ahogy Éger László higgadtságát látva is elismerően csettinthettek.

Az viszon az elvakultabb Loki-fanatikusoknak sem tetszett, hogy kedvenceik akkor sem álltak le a támadás vezetésével, amikor Juhász Roland a saját tizenhatosa előtt a földön feküdt – kevéssel utóbb cserét is kért. A hazai nyomás mindazonáltal helyzetekben is kamatozott, csakhogy a piros-fehér támadók képtelenek voltak eltalálni Végh Zoltán kapuját. Az MTK elégedettnek tűnt az egy ponttal, nem úgy a DVSC, amelyik csapat ezúttal is becsületesen küzdött a győzelemért, csakhogy Szentes Lázár futballistái nem játszottak jól, így maradt a döntetlen, amellyel végül a vendég-együttes lehetett boldogabb.