Nem akarja látni a keréknyomot

Hetedik Dakarja előtt indította útjára tegnap a motorját Štefan Svitko. A szlovák motoros a 2016-os kiírásban szeretne az első háromban végezni, ebben a jobb alváskörülmények is segíthetik.

Štefan Svitko eddigi legjobb eredménye két 5. hely a világ legkeményebb ralijáról, 2012-ben és idén is csak négyen voltak nála gyorsabbak. A január 2-án, Rosarióban induló 2016-os Dakaron ennél is nagyobb sikerre vágyik a Slovnaft Team versenyzője.

A cél a dobogó

„Szeretnék dobogón végezni. Ha annyi szerencsém lesz, mint legutóbb, akkor lehet is esélyem” – mondta a szlovák motoros, aki bár mindent megkap a főszponzorától, mégsem élvezhet olyan támogatást, mint egy gyári motoros. Bár a szlovákok évről évre jól szerepelnek a Dakaron – legutóbb Ivan Jakeš 4., Svitko pedig 5. lett – a gyári csapatok nem érdeklődnek irántuk. „Októberben jött egy megkeresés a Hondától, de az már késő volt ahhoz, hogy érdemben elgondolkozzak rajta. Örülök, hogy minden maradt a régiben, mert bár egy gyári versenyző sokkal jobb motort kap, nekem megvan az az előnyöm, hogy csak magamért versenyzek, és magamnak tartozom felelősséggel” – hangsúlyozta Svitko.

Lakókocsis luxus

Az árvai származású versenyző már korábban sem titkolta, a Dakaron nem a sziklák és a dűnék, hanem a korai kelés és a kialvatlanság jelenti a legnagyobb próbatételt számára. „Nagy segítség lesz, hogy ezúttal a rendelkezésemre áll egy lakókocsi, vagyis nem kell sátorban aludnom. Így sokkal jobban kipihenhetem magam, ami rengeteget jelent, mert huzamosabb ideig reggel négykor kelni mentálisan is elég megterhelő” – mondta Svitko. A szimpatikus motoros azt is elárulta, amikor hajnalban az összekötő utakon a rajt felé motoroznak, gyakran erőt vesz rajta a fáradtság: „Kétszer egy-egy pillanatra el is aludtam a motorbiciklin. Akkor le is szálltam róla, muszáj volt egy-két percet szundítanom, és az segített. De mihelyt megkezdődik a mért szakasz, már dolgozik bennem az adrenalin, akkor már nem vagyok álmos.”

Lesz prológ is

A szlovák motoros a sivatagi homokdűnéket kedveli a legjobban, ezért nem örült neki, amikor kiderült, nemhogy az előzetesen megszellőztetett perui szakaszokból nem lesz semmi, de még a korábbi chilei rész is kimarad a 2016-os útvonalból. „Bolíviában sziklákon, folyómedreken vezet az út, Argentína is inkább poros, köves vidék. Sajnálom, hogy a homokdűnék most kimaradtak, de hát az útvonal adott, azzal kell megküzdenem, ami van” – mondta eltökélten Svitko, aki ezúttal az 5-ös rajtszámot kapta.

Az viszont még egyelőre nem biztos, hogy élvezheti is az alacsony rajtszám előnyeit (az első tíz versenyzőt kétperces intervallumokban indítják, aztán egyre sűrűbben, tehát a legjobbaknak még nem kell nagy porfelhőben versenyezniük), mivel idén lesz egy rövid prológ is, és az dönt majd a rajtsorrendről. „A legkisebb hiba elég, hogy csak a huszadik hely környékére kerüljön az ember” – mutatott rá a kockázatokra Svitko.

Navigációs kihívás

A Dakar-ralin a terep mellett a navigáció is komoly kihívást jelent a versenyzőknek. Svitko a közelmúltban részt vett egy marokkói ralin, ahol a tájékozódással kapcsolatosan is sok tapasztalatot szerzett.

„Háromszor kicsit eltévedtem, aztán azt mondtam magamnak, oké, nem lehet ennyire sietni, inkább egy kicsivel lassabban megyek, de akkor nem fogok eltévedni” – mesélte a 33 éves motoros, de azt is hozzátette, a Dakar navigációs szempontból nem annyira nehéz, mint egy afrikai verseny. A roadbookot azonban fontos átnézni, mert abban minden egyenetlenség, veszély fel van tüntetve. „A legtöbb baleset abból adódik, hogy a versenyzők csak az előttük haladók keréknyoma szerint mennek, nem pedig a roadbook szerint – vélekedett Svitko. – Néha természetesen nagy segítség a nyom, de én nem bánnám, ha most nem sokszor látnám a keréknyomot. És nem azért, mert eltévedtem, hanem azért, mert én haladok az élen!”