Múzeumi hokiőrület

A szlovák jégkorong 90 éve – hirdeti a kiállítás címe, és az első terem nyikorgó parkettájára lépve valóban nosztalgikus hangulat kerítheti hatalmába a látogatót, még ha a legrégebbi idők alakjaihoz nem is fűzi semmilyen viszony. A csehszlovák válogatott első szlovák nemzetiségű játékosa, Ladislav Troják oklevelét vagy a kapuslegenda Vladimír Dzurilla sisakját nézhetjük meg, figyelmünket azonban jobban felkelti az a roll-upon olvasható információ, mely szerint a hoki hőskorában, az 1920-as években sokszor napokig halasztottak egy-egy mérkőzést, hogy a Tátrában találjanak egy játékra alkalmasabb, kevésbé behavazott pályát.

A következő kiállítási szekrényekben František Hossa elnyűtt mezét (értsd: kicsit lyukas pulcsiját) vagy Jozef Golonka hokibotját pillantjuk meg, de a szemünket sokkal jobban vonzza a zebracsík. Vladimír Baluška bíró „munkaruhájáról“ a 2010-es világbajnokság döntőjéből (Oroszország–Csehország 1:2) már nekünk is vannak tévés emlékeink.

Hát még Pavol Demitráról. A tragikusan elhunyt jégkorongozó felszerelése mellett rögtön az emberi mulandóság jut eszünkbe, mivel közvetlen szomszédai Miroslav Šatan és Peter Bondra egy-egy dressze. A válogatott jelenlegi és korábbi főmenedzsereié, erejük teljében levő sporttisztviselőké, és mindenekelőtt Demitra kortársaié...

Mögéjük lépve viszont jó kedvre derítenek az embernagyságú kabalafigurák. A 2011-es vb Gooolyja szimpatikus farkas, bár arra nem emlékeztünk, hogy a mostani Macejkóhoz hasonlóan ő is küzdött némi felesleggel deréktájon. Az 1994-es zerge pedig még mentes volt minden markentinges csak-jól-eladható-legyen behatástól, ő tényleg egy sima, hokimezes zerge.

Mielőtt tennénk még egy kört a három teremben, belepillantunk a vendégkönyvbe is. Finnland és GB meglepően gyakran szerepel az aláírásokban, mire leesik, hogy angolul is olvasható a teljes kiállítás anyaga, azaz a finnek és a britek sem maradnak le semmilyen információról. Az illedelmes bejegyzések sorát egy poprádi „jóscsoport“ pár sora töri meg: „Azon a kivételes napon láttuk ezt a kiállítást, amikor porrá zúztuk Kanadát.“ Apró szépséghiba, hogy a krónikákba aznap késő este a juharlevelesek 6:5-ös győzelme került.

Mielőtt indulnánk, még egyszer körbefuttatjuk szemünket a kiállított relikviákon, érmeken, korongokon, elvégre még bő másfél hétig ezek bűvkörében fogunk létezni…