Mit várhat még a magyar Pekingtől?

A Magyar Olimpiai Bizottság tavaly áprilisi közgyűlésén kiderült, a sportági szövetségek elvárásai összességében 22-24 éremben, közte 11-12 aranyban, valamint 196-233 olimpiai pontban testesültek meg. Igaz, akkor még 234-258 sportoló indulásáról volt szó, amiből 171 realizálódott. Kilenc sportág - atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, öttusa, úszás, vízilabda és vívás - számolt aranyéremmel, közülük a kajak-kenu többel is.
A már akkor erősen optimistának tartott elképzelésekkel kapcsolatban Schmitt Pál elnök és Kamuti Jenő főtitkár is jelezte, az elvárások körülbelül fele szokott realizálódni. Ami az eddigi valóságot illeti: a cselgáncs és az evezés érem nélkül maradt, az úszás három, a birkózás egy ezüstöt, a vívás egy bronzot szállított. A csapat mindössze öt medálnál tart nyolc versenynap után - ezzel egyébként az arany nélkül álló országok között a legeredményesebb.
Schmitt Pál a sikertelen kezdet után úgy nyilatkozott, már csak öt aranyat tart megszerezhetőnek.
Gyenesei István a háromszor hetes elképzelése mellett jelezte, nem csodálkozna akkor sem, ha a csapat 3 vagy 13 első helyet gyűjtene be.
A közvélemény-kutatók szerint a magyar lakosság 7, illetve 8 arannyal, s összesen 21 éremmel számolt a játékok előtt.
Érem, így arany, már csak négy sportágtól képzelhető el, ez az atlétika, a kajak-kenu, a vízilabda és az öttusa. (MTI)