Maric fegyelmet követel

Mit tudott a szlovák futballról, mielőtt a DAC-ba jött?Tizenöt évvel ezelőtt Miro Karhan révén kerültem kapcsolatba először a szlovák futballal, mert együtt játszottunk a Wolfsburgban. Mindig is voltak érdekes, tehetséges játékosok a szlovák fociban. Három évig játékosmegfigyelőként dolgoztam a Stuttgartnál, és három évvel ezelőtt pontosan itt, a szenci stadionban jártam a szlovák és a cseh U21-es válogatott összecsapásán. A dunaszerdahelyi projektet nagyon ígéretesnek tartom, és most biztosan lehetőségem lesz részletesen megismerni a szlovák futballt. Konkrétan a DAC-ról hallott már korábban?Amikor játékosmegfigyelő voltam, egész Közép-Európáról volt áttekintésem. Ha a dunaszerdahelyi klubról nem voltak is aprólékos információim, összességében képben voltam a szlovákiai focit illetően. Mi volt a fő ok, amiért Dunaszerdahelyre szerződött?Azért jöttem, mert ez egy érdekes és jó projekt, s örülök neki, hogy az alapoktól részese lehetek. Hiszek benne, hogy sikeres lesz. Látok benne fantáziát, ugyanúgy, mint amikor 2006-ban a japán Urawa Red Diamondstól, amellyel kupagyőztes és bajnoki második lettem, hazatértem a német harmadik ligába, a Hoffenheimbe. Ott is volt projekt és vízió, az alapoktól épült fel a klub. Akkor még semmink sem volt, rendes stadionunk, edzőpályánk sem, mára pedig a Hoffenheim sikeres Bundesliga-csapat. Lát hasonlóságot a DAC és a Hoffenheim között?Senkit sem fogunk utánozni, a saját utunkat fogjuk járni, s bízunk benne, hogy eredményesek leszünk. Milyenek az első benyomásai a klubról, a játékosokról?Teljesen pozitívak. Mindenki nagyon segítőkész, készséges. Még csak egy edzés és egy meccs volt, de úgy érzem, mindenki befogadott. A játékosok is elfogadtak, hajtottak a pályán, odaadással csinálták végig az edzést és a mérkőzést is. Az elkövetkező hetekben kemény munka vár ránk, alaposan meg kell ismernünk egymást, össze kell szoknunk, hogy pontosan tudjuk, ki mit várhat el a másiktól. A meccs alatti bekiabálásaiból kitűnt, hogy bár csak néhány napja érkezett Dunaszerdahelyre, már minden játékost név szerint ismer.Persze, szerintem ez normális, tudnom kell a futballistáim nevét. Igaz, a játék hevében még előfordulnak pillanatok, amikor hirtelen nem tudok nevet kapcsolni az archoz, de 90%-ban már megy. Milyen edzőnek tartja magát? Szigorú a játékosokkal, vagy barátságosan bánik velük?Szeretem a fegyelmet és a kemény munkát, de senkinek nem kell félelemmel, gyomorgörccsel bejönnie az öltözőbe. Azt szeretném, hogy a játékosaim élvezzék a játékot, örömöt leljenek a futballban, de dolgozzanak fegyelmezetten. Azt hallottuk, hogy kedden elutasított egy tévéstábot, mert a megbeszélt időpontnál néhány perccel később érkeztek. Ennyire kényes a pontosságra?De hát ez normális, nem? Ha 14.15-ben egyeztünk meg, az legyen 14.15, ne 14.16. Mik a céljai a DAC-cal?Nehéz megmondani, mik az ambíciók, mert lépésről lépésre kell haladni. Egyre jobban megismerni a csapatot, feljebb lépni a tabellán és a játékon is javítani. Mely játékosok győzték meg már az első két napon?Ez az én titkom! Angolul, németül, horvátul is adott utasításokat a meccs alatt, sok nemzetközi kifejezést használt.Szerintem három hónapon belül már fogok tudni szlovákul. De addig sem lesznek nyelvi korlátok, hiszen a horvát és a szlovák nyelv közel áll egymáshoz, már most sokat megértek belőle, ha pedig nem, itt van Balázs, itt van Martin Rusňák, akik tolmácsolnak. Tudja, hogy Dunaszerdahely főként magyarok lakta város?Kénytelen leszek két új nyelvet megtanulni… Tisztában van vele, miért jelent olyan sokat a DAC a szlovákiai magyar kisebbségnek?Én edző vagyok, a játékosaimmal dolgozom elsősorban, a klubtörténettel még nem foglalkoztam. A DAC-ot egy keddi munkanap délelőttjén is legalább 100 drukker elkísérte Szencre, énekeltek is a lelátón. Mit szól a szurkolókhoz?Minden futballista és edző szereti, ha vannak nézők, mert ezáltal mindjárt több az adrenalin. A szurkoló a tizenkettedik játékos lehet, és ha tizenketten játszanak tizenegy ellen, akkor mindig könnyebb nyerni.