<p>Az 1972-es Európa-bajnokság igencsak emlékezetesre sikeredett: az NSZK elsöpörte a Szovjetuniót a döntőben – Alekszandr Ponomarjov csapatának veresége egy korszak végét jelentette, és elhozta a totális futball hajnalát. Az angoloknak pedig újra be kellett látni: a múlt dicsőségéből nem lehet megélni. </p>
Magyar siker, angol dráma, német korszakváltás Belgiumban
Az elmúlt 44 évben sokszor nosztalgiázhattunk az 1972-es Európa-bajnoksággal kapcsolatban, kevesen hitték, hogy ennyi időt kell majd várni arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott ismét egy kontinenstorna végjátékában szerepelhessen. Akkor már egy hullámvölgyet átvészelt a magyar futball, az 1962-es és 1966-os vb-negyeddöntők után az 1970-es világbajnokságra a kijutás sem sikerült, a csehszlovákok elleni marseille-i 1–4 egy korszak végét ígérte. 1971-ben ismét Illovszky Rudolf lett a szövetségi kapitány, és vele újra sikerrel vette az Eb-selejtezőket a válogatott. Kellett is a segítsége, a Hoffer József vezette csapat ugyanis Bulgáriában belefutott egy 3–0-s vereségbe, majd itthon a franciák ellen csak 1–1-re végzett. Illovszky azonban rendet tett, a maradék négy meccsen négy győzelem született, Norvégiát oda-vissza pofozta a válogatott, így készülhetett a románok elleni negyeddöntőre. Az ellenfél éppen Csehszlovákiát ütötte el a továbbjutástól, pedig a korábbi vb-második, Eb-harmadik védő, az akkor 40 éves Ladislav Novák által felkészített csapat még az utolsó mérkőzésén is kiharcolhatta volna a csoportelsőséget, ha pontot szerez Bukarestben. De 2–1-re kikapott úgy, hogy Ivo Viktor kapus még egy büntetőt is kivédett. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"234320","attributes":{"alt":"Gerd Müller négy góllal vezette győzelemre a német válogatottat","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Gerd Müller négy góllal vezette győzelemre a német válogatottat","typeof":"foaf:Image","width":"427"}}]] Harmadjára sikerültA románok elleni negyeddöntő óriási izgalmakat tartogatott, a népstadionbeli mérkőzés úgy lett 1–1, hogy a mindössze második válogatott mérkőzésén szereplő Branikovits László góljával a 10. percben vezetést szerzett a magyar csapat, majd Zámbó Sándorral egy-egy alkalommal a felső lécet is eltalálta, azonban Géczi István rossz kimozdulását követően Szatmári Sándor, azaz Alexandru Satmareanu egyenlített (1–1). Állítólag Szatmári gólörömét annyira nem díjazták Erdélyben, hogy még a házát is megrongálták. A bukaresti visszavágón megvolt az esély a idegenbeli sikerre, az első félidőben Szőke István és Kocsis Lajos is betalált, majd 1–2-es állásnál, a 45. percben büntetőhöz jutott a válogatott. Páncsics Miklós nem vállalta, Kocsis igen, de lövését kivédte Necula Raducanu kapus. A 81. percben aztán Alexandru Neagu kiegyenlített (2–2), jöhetett a harmadik mérkőzés. A semleges helyszín Belgrád lett, ahol ismét döntetlen közeli volt az eredmény a hajráig, Szőke góljára Neagu válaszolt, ám a 87. percben Szőke jobbról, tíz méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (2–1). Lehetett készülni a négyes döntőre. Újabb angol drámaBelgium nagy meglepetésre kiverte a címvédő olaszokat, a szovjetek ezúttal sem hiányozhattak az elődöntőből (Jugoszláviát 3–0-s összesítéssel búcsúztatták), míg az NSZK a Wembley-ben harcolta ki a négy közé jutást. Nyugat-Németország Wembleyben aratott 3–1-es győzelme a maga módján épp olyan drámai hatást váltott ki, mint a magyar válogatott 6–3-as sikere tizenkilenc évvel korábban. A másnapi angol újságok nem is mulasztottak el maró kritikával rámutatni a párhuzamra. Különösen az első fél óra döbbentette meg az embereket, amikor a Franz Beckenbauer és Günter Netzer vezette német válogatott káprázatos futballt játszott, játékosai folyamatosan cserélgették a helyüket, és villámgyors passzokkal építették támadásaikat. „Az ilyen súlyú vereségek – írta Albert Barham a Guardianben, – mindig is benne voltak a pakliban, amióta az 1966-os világbajnok csapat stílusát mások lemásolták és továbbfejlesztették, miközben Anglia elégedetten dőlt hátra abban a tudatban, hogy a pályán végzett munka mennyisége a legfontosabb, minden más csak ezután következik a sorban.” Igaz: a 4-3-3-as játékrendszer először az 1966-os világbajnokságon ért a csúcsra az Alf Ramsey vezette angol válogatottal, de a totális futball hajnalán a brit futball ragaszkodása a kötött posztokhoz és szerepekhez újabb súlyos pofonhoz vezetett. „A L’Équipe a 2000-es évek futballjaként ünnepelte a német csapat játékát” – írta Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében.Helmut Schön kapitánynak mondhatni könnyű dolga volt, hiszen két Bundesliga-élcsapat, a Bayern München és a Borussia Mönchengladbach is a saját utánpótlását erősítette a hatvanas években – köszönhetően Zlatko Csajkovszkij és Hennes Weisweiler úttörő elképeléseinek. Így aztán Schön olyan világsztárokkal dolgozhatott, mint Franz Beckenbauer, Paul Breitner, Uli Hoeness, Gerd Müller vagy Günter Netzer. A német válogatott pedig az 1966-os vb-ezüst, majd az 1970-es vb-bronz után 1972-ben Európa-, 1974-ben világbajnok lett. Az elődöntőben a németek 2–1-re verték a belgákat, nem véletlenül nyilatkozta a házigazdák szövetségi kapitánya, Raymond Goethals, hogy „Müller lábait be kellene aranyozni”, a csatár szerezte az NSZK mindkét gólját. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"234321","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"356"}}]] Erősebb szovjetekA másik ágon Magyarország a szovjetekkel csapott össze, és 1–0-s vereséget szenvedett. „Reális esélyünk volt arra, hogy döntőbe kerüljünk, hiszen egy öngóllal kaptunk ki, és kihagytunk egy 11-est. Sokan azt mondták, hogy eladtuk a meccset, és le kellett feküdni a szovjeteknek. De ez nem igaz, akkor 1800 forint volt az átlagfizetés, mi pedig 40 ezret kaptunk volna prémiumként, ha megnyerjük a szovjetek elleni meccset” – emlékezett vissza Kű Lajos. A meccs egyetlen gólját az 53. percben Anatolij Dmitrovics Konykov szerezte, aki Páncsics röviden kifejelt labdáját 15 méterről lőtte a bal sarokba úgy, hogy Juhász Péter még a gólvonal előtt bele is ért. A hajrában aztán ott volt a lehetőség az egyenlítésre, Revaz Dzsodzsuasvili fellökte Dunai Antalt a tizenhatoson belül, de Zámbó Sándor tizenegyesét Jevgenyij Rudakov kivédte. 44 éve magyar gólra várvaA harmadik helyért Belgium 2–1-re győzött, Raoul Lambert és Paul van Himst góljára Kű válaszolt büntetőből. „Egy beadás után öt méterre álltam a kaputól, és oda fejeltem volna, ahová akarom, de kilöktek a labda alól. Tizenegyest kaptunk, miután Zámbó az elődöntőben kihagyta, én következtem, és berúgtam” – mesélte később. Kű gólja 1972. június 17-e óta máig az utolsó magyar gól az Európa-bajnokságokon. A fináléban aztán az NSZK elgázolta a szovjeteket, Gerd Müller ismét duplázott, a harmadik gólt Herbert Wimmer szerezte. A németek óriási fölényét a torna álomcsapata is jól mutatta: a tizenegy játékos közé heten is bekerültek. Schön csapata erről az alapról építkezve két év múlva világbajnok lett, a szovjetek viszont tíz évre kiírták magukat a futballéletből. Alekszander Ponomarjov szövetségi kapitány 1973-ban, 55 éves korában meghalt, az 1974-es vébére pedig azért nem jutott ki a csapat, mert a chilei kormánypuccs miatt bojkottálta a dél-amerikaiak elleni idegenbeli interkontinentális selejtezőt. Vébére 1982-ben, Eb-re csupán 1988-ban jutott el ismét. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"234322","attributes":{"alt":"EURÓPA-BAJNOKSÁG, 1972, NÉMETORSZÁG ","author":"","class":"media-image","height":"316","title":"EURÓPA-BAJNOKSÁG, 1972, NÉMETORSZÁG ","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] ADATBANKIV. Európa-bajnokság, 1972, NémetországAz egyenes kieséses szakasz meccseinek eredményei:NegyeddöntőkOlaszország–Belgium 0–0, 1–2Anglia–NSZK 1–3, 0–0Magyarország–Románia 1–1, 2–2, 2–1Jugoszlávia–Szovjetunió 0–0, 0–3 Négyes döntő (Belgium, 1972. június 14–18.) Elődöntők:Belgium–NSZK 1–2 (0–1)83. Polleunis, illetve 24., 72. G. MüllerSzovjetunió–Magyarország 1–0 (0–0)53. KonykovMagyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Kocsis L. (60. Albert), Kű, Szőke, Bene (60. Dunai II), Zámbó.Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf A harmadik helyért:Belgium–Magyarország 2–1 (2–0)23. Lambert, 28. Van Himst, illetve 52. Kű (11-esből)Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Albert, Kű, Kozma, Dunai II, Zámbó (46. Szűcs). Döntő (1972. június 18.):NSZK–Szovjetunió 3–0 (1–0)27., 58. G. Müller, 52. WimmerBrüsszel, Heysel stadion, 43 066 nézőVezette: Marschall (osztrák)NSZK: Maier – Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner, Hoeness, Netzer, Wimmer, Heynckes, G. Müller, KremersSzövetségi kapitány: Helmut SchönSzovjetunió: Rudakov – Dzsodzsuasvili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin, Konykov (46. Dolmatov), Troskin, Kolotov, Bajdacsnij, Banyisevszkij (66. Kozinkevics), Onyiscsenko. Szövetségi kapitány: Alekszander Ponomarjov A döntő góllövőlistájának élmezőnye:4 gólos: Gerd Müller (NSZK)1 gólos: Anatolij Konykov (Szovjetunió), Kű Lajos (Magyarország), Raoul Lambert, Odilon Polleunis, Paul van Himst (Belgium), Herbert Wimmer (NSZK) A teljes torna (1970–72) góllövőlistájának élmezőnye:11 gólos: Gerd Müller (NSZK)5 gólos: Martin Chivers (Anglia), Johan Cruyff, Piet Keizer (Hollandia), Hans-Jürgen Kreische (NDK)4 gólos: Bene Ferenc (Magyarország),George Best (Észak-Írország), Ján Čapkovič (Csehszlovákia),Johan Devrind, Raoul Lambert, Paul van Himst (Belgium), Viktor Kolotov (Szovjetunió), Wlodzimierz Lubanski (Lengyelország), Thomas Parits (Ausztria), José Martínez Sánchez, „Pirri” (Spanyolország) Tudta? Az 1972-es Eb-selejtezőkről mindössze egyetlen európai UEFA-tagállam hiányzott: Izland. Printz László
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.