Kósa ezüstöt érő feltörése Szocsiban

Négy szocsi győzelmével a dobogó második fokán landolt Kósa Tamás. A 16 éves komáromi karatéka élete első világversenyén lépett az Eb-érmesek sorába.

Nyitrán sportgimnazista, az ottani Farmexben edz, és a besztercebányai Dukla versenyzője. Oroszországi sikeréről beszélgettünk.

Kumite +76 kilóban lett második a juniorok között a kontinensviadalon. Nyerni ment Szocsiba?

Úgy álltam hozzá, hogy hittem magamban, van esélyem a jó szereplésre. Bíztam benne, hogy végre sikerül valamit összehoznom.

Ismerte a mezőnyt?

Néhányukat, de voltak új arcok is. Azt nem tudtam, tőlük mit várhatok.

Hányan indultak a súlycsoportban?

Harmincan.

Hogyan vette az akadályokat? Nagyon meg kellett küzdeni a győzelmekért?

Az első két körben könnyebben ment, de aztán jött a harmadik, ami 0:0-ás döntetlen lett. A bírók pedig úgy látták, hogy én voltam az aktívabb, és az elődöntőbe léptem. Ott volt a legnehezebb meccsen, mert mindjárt az elején 3:0-ra vesztettem a hazai Andrej Antonov ellen, mert ledobott a földre, ami nálunk három pontot ér. Utána egy-egy ponttal zárkóztam fel 3:3-ra. Végül 4:3-ra nyertem. Éreztem, hogy a bírók nyomják az oroszt, de azzal is megbirkóztam. Sikerült.

Aztán jött a döntő az olasz Christiano Ferrara ellen. 0:4 lett a vége. Vele miért nem tudott boldogulni?

Az olaszok teljesen máshogy karatéznak, mint mi. Mi csak ugrálunk, ők futkosnak, körös-körül, emelgetik a lábukat, s ebből szórják az ütéseket. Ugyanígy küzdött Ferrara is, akin nem tudtam semmilyen akciót csinálni. Számunkra idegen ez a stílus.

Első világversenyén lett ezüstérmes. Aligha lehet ennél jobb bemutatkozás…

Nagyon örültem.

Mi volt a haditerve az Eb-n?

Éremért mentem. Szerencsére sikerült. Nem azzal utaztam ki, hogy megverek mindenkit, de azért bíztam benne, hogy van esélyem.

A karate és azon belül ez az irányzat bekerült a 2020-as tokiói nyári olimpia műsorába. Elképzelhető, hogy azon a világversenyen is induljon?

Az még nagyon messze van, de sokat fogok edzeni, hogy sikerüljön. Remélem, összejön, és kijutok Tokióba. És onnan is hoznék valamit.

A komáromi ABC-ben kezdett, a gútai Taiyóban folytatta, a nyitrai Farmexben edz és a besztercebányai Dukla karatékája. Mindegyik megálló fontos volt, hogy elérhessen a szocsi ezüstéremig?

Az biztos. A komáromi klub megadta a jó alapokat, amit nagyon köszönök. Erre építettem Gútán, ahol mindig jobb és jobb lettem. Aztán Nyitrára mentem középiskolába, és ott a Farmexbe kopogtattam be, de a Dukla színeiben versenyzek.