Killy volt a botrányokkal tarkított játékok hőse

A grenoble-i játékok azonban a botrányokról is emlékezetesek maradtak. Üldözni a profizmust Avery Brundage NOB-elnök, aki az amatőrizmus megőrzéséért folytatott már-már eszelős harcot, nagyon nehezen viselte, hogy a sportolók támogatást fogadnak el a sportszergyártóktól, s meg akarta tiltani nekik, hogy márkajelzéssel ellátott felszerelésben versenyezzenek. Ez főleg a sízőket érintette, akik azzal fenyegetőztek, tömegesen visszalépnek a játékoktól. Végül kompromisszum született – a sízők használhatták a márkás síléceket, síruhákat, az éremátadásnál és a fotókon azonban nem volt szabad látszódniuk a logóknak. A célban rendőrök vártak a versenyzőkre, hogy elvegyék a felszerelésüket, lett is botrány belőle, hogy a hazaiak sztárján, Jean-Claude Killyn rajta maradt a Dynamic-kesztyű, amikor gratuláltak neki… Killympia A játékok legnagyobb hőse egyértelműen Killy volt, aki mindhárom alpesisí-számot megnyerte, a házigazdák rögtön el is nevezték az olimpiát Killympiának. Killy remek síző volt, és korát megelőzve gondolkodott: miközben mindenki igyekezett a síléce orrát a lehető legközelebb helyezni a rajtvonalhoz, ő hátrébb húzódott, felsőtestét is hátradöntötte, s így már lendületből repülhetett át a rajtvonalon. Ezzel is nyert néhány nagyon értékes tizedmásodpercet.A nagy ködben rendezett műlesiklóverseny hihetetlen történéseket hozott. Az osztrák Karl Schranz hibázott, két kaput is elvétett, de azt állította, azért, mert megzavarta egy rejtélyes alak, így újra nekiindulhatott. Ekkor jobb időt ért el Killynél, s már győztesként nyilatkozott, de a tévéfelvételek alapján kiderült, Schranz már azelőtt kihagyott egy kaput, hogy a rejtélyes idegen feltűnt a pályán… Az osztráktól így elvették az aranyat, s Killy ünnepelhetett. Keletnémet trükkök Nem volt botrányoktól mentes a szánkósok versenye sem. A kelet-német nőket utólag diszkvalifikálták, mert kiderült, közvetlenül a futam előtt megmelegítették a pengéiket, így jogosulatlan előnyre tettek szert.Az esetet a korabeli szocialista sajtó úgy tálalta, hogy „néhányan nem bírták elviselni a Német Demokratikus Köztársaság sikerét, s megvádolták a versenyzőket”, igaz, a lapok azt már nem részletezték, alaptalanok voltak-e a vádak (ezzel gyakorlatilag beismerve, hogy nem). Tour helyett bobverseny A játékok központja Grenoble volt, de az egyes versenyszámokat különböző településeken rendezték – sokaknak nem is tetszett, hogy a hét (!) olimpiai falu miatt nem igazán lehetett szó valódi olimpiai közösségről. A bobversenyeket például a Tour de France-ról jól ismert Alpe d’Huezen rendezték, de mivel a pálya déli tájolású volt, és nem rendelkezett megfelelő hűtőberendezéssel, csak kora reggel vagy napnyugta után lehetett versenyezni rajta… Mindez viszont nem zavarta az olasz Eugenio Montit, aki végre megszerezte hőn áhított olimpiai aranyát, kettesben és négyesben is győzött. Az első csehszlovák arany Csehszlovákia megszerezte története első téli olimpiai aranyérmét – a síugró Jiří Raška normálsáncon győzött, nagysáncon pedig ezüstöt szerzett. Az olimpiai aranyért titokban tízezer korona jutalmat és egy tévékészüléket kapott. Felajánlottak neki egy Škoda gépkocsit is, de ezt mint amatőr nem fogadhatta el, így egy évig gyári rendszámmal járt, aztán jelentős árengedménnyel megvette az autót.A csehszlovákok ezüstérmesek lettek jégkorongban is – hiába győzték le még a Szovjetuniót is, mert az utolsó fordulóban csak döntetleneztek a svédekkel, s így a második helyre szorultak.A női műkorcsolyázók között a cseh Hana Mašková bronzérmet szerzett – a címvédő Európa-bajnok negyedik volt a kötelezők után, kűrjét Smetana Vltavájára futotta, s remek teljesítménye jutalmaként övé lett a dobogó harmadik foka.