Ernyőszervezetté formálnák az SOV-t – Interjú Asványi Gáborral

Február óta az SOV ügyvezető igazgatója. Mi pontosan a feladatköre?A csúcson az elnök, Anton Siekel áll, ezután következik a főtitkár, majd az ügyvezető igazgató. A főtitkár a nemzetközi kapcsolatokért felelős, az ügyvezető igazgató hatáskörébe pedig az olimpiai múzeum, a gazdasági részleg, a sportszakmai részleg és az olimpiai mozgalom fejlesztésének részlege tartozik. Amikor munkába állt, beigazolódtak az elvárásai?Magam is sportoló voltam, öttusáztam és vívtam, mielőtt pedig az SOV-re kerültem, a magánszférában sportcsarnokok üzemeltetésével foglalkoztam. Az elmúlt két évben az SOV alapítványában is dolgoztam. Így már ismertem a sport világát, azt viszont nem vártam, hogy ilyen lehetőséget kapok. Ez számomra is nagyszerű karrierlehetőség. Az elvárásaim beigazolódtak, nagyszerű kollégákkal dolgozom együtt, remek projekteket irányítunk. Alázattal közelítek a munkához, boldog vagyok, hogy ezt csinálhatom. Történt olyasmi is, ami kifejezetten meglepte?Az volt számomra kisebb meglepetés, milyen sok projektet bonyolít le az olimpiai bizottság, milyen sok stratégiai feladata van. Az állami költségvetésből kapott támogatás felhasználásának dokumentálása sokkal alaposabb, mint a magánszférában vezetett könyvelés. A munkám napi 10–12 órát is megkíván.A szélesebb nyilvánosság főleg az olimpiai játékok kapcsán figyeli az olimpiai bizottság munkáját, amikor alakul a küldöttség, megkezdődnek az esélylatolgatások. Mi mindennel foglalkoznak még?Ez az egyik fő tevékenységünk, de emellett az olimpiai mozgalom fejlesztésével is foglalkozunk, az olimpiai klubok keretében különböző műveltségi vetélkedőket rendezünk. Az olimpiai bizottságnak erős marketingereje is van, egy alapítványon keresztül pedig támogatjuk a tehetséges sportolókat. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen pedig megtettük az első lépést afelé, hogy az SOV a szlovák sport ernyőszervezete legyen, hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a sportági szövetségekkel. Egy olyan platformot kell kialakítanunk, ahová a nem olimpiai sportágakat is felvehetjük, és olyan feltételeket kell biztosítanunk, hogy érdekes legyen számukra a tagság. Ilyen formában ugyanis nagyobb mozgásterünk lenne, a törvényhozási folyamatokra is hatni tudnánk. Hogyan tudják meggyőzni a nem olimpiai sportágakat, hogy számukra is előnyös lehet a tagság?Ez a gondolat nem az olimpiai bizottság vezetőinek a fejéből pattant ki, hanem annak a következményeképpen született meg, hogy elárasztanak minket olyan sportági szövetségek kérvényei, amelyeket nem ismer el a NOB, a Sportaccord szervezet viszont igen. Ők szeretnének belépni az SOV-be, de a jelenlegi alapszabály ezt nem teszi lehetővé. Ha egységesek leszünk, akkor mindenkinek sokat segíthetünk, például a jogi formanyomtatványok elkészítésében, befolyásunk lehet a sporttörvényre. Mi lesz akkor, ha néhány szövetség örömmel be akar majd lépni az SOV-be, néhány viszont elutasítja a tagságot?A tagság önkéntes, ha valaki úgy érzi, hogy semmilyen előnnyel nem jár számára a tagság, nem fogjuk kényszeríteni. Jelenleg milyen az együttműködés az olimpiai bizottság és a többi szövetség között? Főleg a nagy szövetségekre, a futball- és a hokiszövetségre gondolok.Ez a két szövetség, amely már tagja az olimpiai bizottságnak, nagyon erős, domináns szubjektum, így rajtuk is múlik, hogy végre tudjuk-e hajtani a terveinket, és a szlovák sport ernyőszervezete lehetünk-e. Az első tárgyalások azt jelzik, ők is támogatják az ötletet. Meddig kellene ennek megvalósulnia?A végrehajtó bizottság ülésén úgy véltük, 2018 végéig végbemehet ez a folyamat. Ez azért is lenne jó, mert szeretnénk, ha az SOV létrejöttének 25. évfordulójára már megalakulna ez az ernyőszervezet.Az utóbbi időben több szövetség is panaszkodik az új sporttörvényre. Bár hosszú volt a folyamat, amíg megszületett ez a törvény, most többen is úgy érzik, bizonyos pontjaival nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a sportszervezők, klubvezetők életét.Hosszú ideig nem volt sporttörvényünk, így már az előrelépés, hogy létrejött ez a jogszabály. Természetesen mi is érzékeljük, hogy nem tökéletes a törvény, az olimpiai bizottság jogi részlege foglalkozik is ezekkel az észrevételekkel. Szeretnénk később megjegyzéseket fűzni a törvényhez, és aktívan közreműködni a tökéletesítésében. Mik a fő kritikus megállapítások a sporttörvénnyel kapcsolatban?A kisebb szövetségeknek korlátozottak a lehetőségeik, ezért őket főleg a bürokrácia zavarja. Jelenleg a támogatások felhasználásának témája is rezonál, mert a most hatályos törvényben százalékokra lebontva meg van határozva, milyen célokra lehet felhasználni az állami támogatást. Ez eléggé megköti a szövetségek kezét, és kizár minden rugalmasságot olyan esetekben is, amikor egy adott évben egy szövetség például világversenyt rendez, mert a forrásokat akkor sem lehet átcsoportosítani. Egyáltalán nem szeretnénk azt mondani, hogy a törvény rossz, örülünk neki, hogy ez a jogszabály létezik. A mi feladatunk most az, hogy összegyűjtsük az észrevételeket, és azon dolgozzunk, hogy egy törvénymódosítással minél több hibát eltávolítsunk. A sporttörvény egyik fő kérdése az, milyen kulcs szerint osztják el az állami támogatásokat az egyes sportágak között. Hogyan lehet megtalálni erre az ideális képletet?Ez mindig vitatéma. Az eredeti gondolat az volt, hogy egy maximálisan objektív képletet kell megalkotni, amibe csak behelyettesítjük a számokat, és ezáltal automatikusan szétosztódik a pénz az emberi tényező teljes kizárásával. A igazság azonban az, hogy nagyon nehéz egy ilyen képletet kitalálni. Fontos, hogy a támogatásokat világosan megfogalmazott kritériumok alapján, átláthatóan osszák szét, de kell lennie egy olyan tételnek is, amelyet valamilyen bizottság értékel ki, amely a kivételes eseteket is figyelembe venné. Minden szövetségnek más a dinamikája, és olyan sok információt és tényezőt kell figyelembe venni a támogatásoknál, hogy ezeket nem lehet egyetlen képletbe bezsúfolni. Több sikeres szlovák egyéni sportoló szülei rámutattak, ha kezdetben nem lett volna pénzük a gyermekük pályafutásának finanszírozására, akkor soha nem jutottak volna messzire, mivel nem megfelelő a támogatási rendszer. Mi kell ahhoz, hogy ne veszítsen el az ország tehetségeket csak azért, mert a szüleik nem elég tehetősek?Azon kell dolgoznunk, hogy a sport társadalmi elismertsége nagyobb legyen, és az állam is megértse, hogy a sporton keresztül több célt is el lehet érni: pozitív hatással lehet a gazdaságra, mert ha a gyerekek sportolnak, akkor kisebb eséllyel kezdenek drogozni, és az egészségükre is kedvező hatással van. Ha több pénz lesz a sportban, akkor nagyobb lesz a tér különböző programok bevezetésére, amellyel felkarolhatjuk a tehetségeket. Hogyan látja az olimpiai mozgalom jövőjét? Thomas Bach, a NOB elnöke bejelentette ugyan az Agenda 2020-at, mégis egyre kevesebb város akar belevágni az olimpiarendezésbe, a lakosok referendumokon utasítják el a pályázatokat, és a doppingügyek, az utólag módosított eredmények sem növelik a játékok hitelességét.A mai világban sokkal gyorsabban terjednek az információk, sokkal változatosabb a szabadidő eltöltésének a módja, és sokkal többféle sportból választhatnak a sportolni vágyók. A NOB-nak és az SOV-nak is meg kell birkózni ezzel, de azt gondolom, az olimpiai eszme annyira erős, hogy minden nehézség ellenére fejlődni tud. A NOB is keresi a megoldásokat, az egyik ezek közül az, hogy manapság sokkal rugalmasabb az olimpiák programja, könnyebben kerülhetnek új sportágak is a műsorba, így a rendező országban népszerű sportoknak is van lehetőségük bekerülni. Vannak időszakok, amikor a széles nyilvánosság pozitívabban áll az olimpiákhoz, és vannak olyanok is, amikor kevésbé, de ez nem változtat az olimpiai mozgalom fontosságán. Az Agenda 2020 egyik alapgondolata a fenntartható olimpia, de a 2024-es játékokért csak két világváros, Párizs és Los Angeles maradt versenyben. Ön hogy látja, lehet egyáltalán anyagilag kevésbé megterhelő módon játékokat rendezni?Szerintem igen. Jelenleg az a téma rezonál, hogy több egykori rendező városban teljesen tönkrementek az olimpiai helyszínek, nem használják a sportlétesítményeket, az ország pedig óriási adósságokba verte magát. Ezért is félnek az emberek az olimpiarendezéstől, de ez a helyzet több tényező eredménye. Tény, hogy ez nagy kihívás az olimpiai mozgalom számára, és foglalkozni kell vele. Az is elriaszthatja a potenciális jelentkezőket, hogy a biztonsági előírások betartása is komoly anyagi terheket ró a rendezőkre, ezáltal is egyre drágábbak a játékok. Az olimpiai műsor változását hogyan látja? Egyes sportágak helye újra és újra megkérdőjeleződik, miközben több, a fiatal generációt megszólító, úgymond nem hagyományos sportág kerül be a programba.Az olimpia időtartama behatárolt, nagyon növelni a versenyszámok mennyiségét nem lehet. Fontos, hogy foglalkozzunk az új sportágakkal, de maximális átláthatóságra van szükség, hogy mindenki számára nyilvánvaló és érthető legyen, miért esett ki egy adott sportág a programból, és miért került be egy másik. Ezek nagyon kényes kérdések, az egyes sportágakon belül is a különböző versenyszámok is változhatnak. Szó volt róla, hogy eltörlik az 50 km-es gyaloglást, ez végül megmaradt, de a férfi-kajaknégyesek Tokióban minden valószínűség szerint már nem ezer, hanem ötszáz méteren fognak versenyezni. Azt gondolom, ez a folyamat egyre dinamikusabb lesz, a jövőben egyre több lesz a változás. Tud Szlovákia egyáltalán hatni ezekre a folyamatokra?A Szlovák Olimpiai Bizottságnak ilyen esetben mindig az adott sportági szövetséggel kell tárgyalnia. Meg kell vizsgálnunk, van-e mozgástér, vagy már valamilyen korábban elfogadott szabályokból következik a változás. A Szlovák Olimpiai Bizottságnak csak kicsi a mozgástere, a NOB ugyanis az adott sportág nemzetközi szövetségével tárgyal. A sydney-i olimpia előtt azonban, amikor felmerült, hogy a vízi szlalom kiesik a programból, az SOV is bekapcsolódott az egyeztetésekbe. Mostanában az egyik legtöbbet ragozott téma az volt, ott lesznek-e az NHL-es hokisok a pjongcsangi olimpián.Úgy tűnik, ez már eldőlt, és az NHL-esek nélkül fog lezajlani az olimpiai torna. Azt gondolom, minden szlovák NHL-es játékos szívesen játszana az olimpián, de az NHL-ben nagy pénzek forognak, a játékosokat profi szerződések kötik. Ez nagy érvágás lesz, másrészt lehet, hogy ez egy kicsit megkeveri a kártyákat, és így is érdekes tornát látunk. Ön szerint milyen éremesélyekkel várhatja Szlovákia a pjongcsangi játékokat?Szerintem nagyon jó esélyeink vannak, a műlesiklóink, Veronika Velez Zuzulová és Petra Vlhová is a világ élvonalába tartozik. Nagyon várom a téli olimpiát, szerintem nem fogunk érem nélkül hazajönni. Mi az ön első személyes olimpiai emléke?Az 1992-es barcelonai olimpia. Azóta mindig figyeltem a játékokat. Ahogy egyre inkább elkezdtem érdeklődni a téma iránt, visszamenőleg is sokat olvastam az olimpiák történetéről. Melyik sportoló élettörténete fogta meg a legjobban?Számomra Maťo Tóth az egyik legnagyobb példakép, nemcsak kiváló sportoló, hanem nagyon jó ember is. Sokat lehet tanulni tőle.