Előrelépést hoz a tízcsapatos rendszer?

BŐD TITANILLA

A Szlovák Labdarúgó-szövetség vasárnapi közgyűlésén vélhetően elfogadja a Ligás Klubok Uniójának (ÚLK) tervezetét, amely alapján a 2016/17-es szezonban már csak tíz csapat szerepelne a Fortuna Ligában az eddigi 12 helyett. Ugyanettől a szezontól kezdve újra össz-szlovákiai lehet a második liga, az eddigi 12+12 klub helyett az első, átmeneti idényben 18, később pedig 16 csapat szerepelne a második vonalban.

A sportnapilap márciusi körkérdése alapján a 12 élvonalbeli csapat közül hét támogatja a csökkentést (Slovan, Žilina, Trenčín, Trnava, Myjava, DAC, B. Bystrica), öt ellenzi (Košice, Ružomberok, Podbrezová, Senica, Zlaté Moravce). Hasonló eredményt hozott az ÚLK szavazása is, 7 klub és az ÚLK-elnök támogatta, 4 ellenezte, az aranyosmarótiak nem voltak jelen.

A liga létszámcsökkentését a váltást kezdeményező klubok szerint gazdasági és szakmai okok is indokolják. A jelenlegi rendszer nem teljesen igazságos, mivel a mezőny első fele eggyel többször játszik otthon, mint a többi csapat. Az új szisztéma ezt a problémát kiküszöbölné.

A másik gyakori érv a csökkentés mellett, hogy Szlovákiához hasonló méretű ország nem bír el tíznél több csapatot, de az adatok szerint a hasonló lakossággal rendelkező államok közül csak egyben, Horvátországban van tízcsapatos bajnokság. Jelenleg Európában 11 országban alkalmazzák ezt a rendszert, némelyek teljesen különböznek Szlovákiától (méretben, gazdasági fejlettségben, az igazolt futballisták és a klubok számát tekintve), mások között találunk kapcsolódási pontokat (az egy főre eső éves GDP alapján például több ország is hasonlít Szlovákiához), ám nem lehet egy konkrét kritériumot megállapítani, amely ezekre az országokra közösen jellemző.

Tény viszont, hogy Közép-Európában visszatérő probléma, hogy a klubok tartoznak a játékosaiknak, nem tudják teljesíteni a vállalásaikat. Szlovákiában két (a kassaiak és a kieső besztercebányaiak), Magyarországon öt (Győr, Nyíregyháza, Pécs, Kecskemét, valamint az egyik kieső Pápa) csapat nem kapott licencet, vagyis a klubok nehezen tudják teljesíteni az élvonal feltételeit. Magyarországon is ez indokolja az NB I létszámának csökkentését 16-ról 12-re.

A csökkentés mellett szólhat, hogy ha kevesebb a csapat, akkor a jó játékosok és a szponzorok is ezekbe koncentrálódnak – de míg a játékosok esetében ez többé-kevésbé igaz, a szponzorokról ez már nem mondható el, mivel sok esetben régióspecifikusak. Reális a veszélye annak, hogy egy vidéki vállalkozó, aki az első ligára még áldozott (mert marketingszempontból megérte neki), a második vonalban elfordul a klubtól, vagy csak kevesebbet juttat neki. A létszámcsökkentés így a szponzorok eltűnését, s ezzel közvetve akár klubok megszűnését is eredményezheti.

Nem tenne jót a bajnokságnak az sem, ha teljességgel az ország nyugati felére koncentrálódna. A következő idényben csak egy keleti csapat lesz a 12 csapatos mezőnyben – a nagymihályi Zemplín, az utánuk következő legkeletibb klub a már bőven közép-szlovákai Podbrezová lesz.

Húsz év alatt ez lesz az ötödik átszervezés a szlovák élvonalban. A tízcsapatos rendszert egyszer már kipróbálták Szlovákiában, akkor hat szezonon át működött, de azóta sem született róla semmilyen átfogó elemzés (gazdasági hatások, nézőszám változása). Mindeközben a szomszédos csehek tartják magukat a 16 csapatos élvonal, 16 csapatos második liga rendszerhez. Ez a megoldás a szurkolóknak tetszene, de egy ilyen radikális bővítés sok kockázatot rejtene magában (lesz-e minden klubnak elég anyagi fedezete, hogy befejezze a bajnokságot?), így a 16+16 vélhetően hosszú évekig csak a lelátókon emlegetett vágyálom marad.