Befagyott a gólágyú

Rimaszombat. A listavezető rimaszombati vendégjátékával zártuk az I. ligás őszt – a decemberi hidegben nemcsak a tollunk, de az eperjesi gólágyú is befagyott.

A korcsolyapályára hasonlító talajon nem is várhatta senki, hogy a Tatran folytatja imponáló sorozatát (az Internek hatot, a tőketerebesieknek hetet lőttek), s Mikuláš Komanický, a rimaszombatiak vezetőedzője a meccs előtt még abban reménykedett, Piszárék rúgnak egy ötöst: „Miért ne? Ezen a talajon minden lehet.” Végül azonban nem lett minden, csak az, amit a körülmények megengedtek: csúszkáló játékosok, előreívelt labdák és egy-két helyzet. Ha a focit helyzetekre játszanák, az eperjesiek 3:1-re nyertek volna, de gól nem született: Záhradník és Krohmer közeli próbálkozását Kuciak védte, Piszár ziccerében Buchta mentett kivetődve, Krohmer utolsó percben megeresztett lövése pedig kivágódott a kapufáról. A gól nélküli döntetlennel mindkét edző elégedett volt (s mindketten elmondták, ilyen időben, ilyen pályán felesleges játszani), így a meccs értékelésénél izgalmasabb témát szolgáltatott Mikuláš Komanický jövője. A rimaszombati tréner a sportnapilapnak úgy nyilatkozott, 99 %-ra befejezi a munkát Gömörben, szombaton délután viszont már kitérő választ adott: „Hogy búcsúzom-e? Persze, lassan már szedelőzködöm, megyek most haza… Hogy leülök-e még a kispadra? Hát, ha nem lesznek fotelok, akkor padon fogok ülni… Ha a jövőmre kíváncsiak, akkor Istent kérdezzék…” Mi inkább Gabriel Szántó sportigazgatót kérdeztük, de tőle sem tudtunk meg többet: „A végrehajtó bizottság hétfői ülése után talán már körvonalazódik majd a helyzet…” (bt)